Halmi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halmi (Halmeu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Dabolc, Halmihegy, Kisbábony, Nyírestanya
Polgármester Incze Lajos
Irányítószám 447145
SIRUTA-kód 137773
Népesség
Népesség 3564 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1329
Község népessége 4968 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Halmi (Románia)
Halmi
Halmi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 58′ 50″, k. h. 23° 01′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 50″, k. h. 23° 01′ 15″

Halmi (román nyelven Halmeu) községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre, az 1C főút és az E81 európai folyosó utolsó települése, az ukrán határnál, Romániában.

Története[szerkesztés]

Halmi Árpád-kori település, melynek nevét az oklevelek 1216 és 1220 között már említették. 1217-ben Terra Holmy néven, majd 1218-ban a Váradi Regestrum oklevelében is említve volt neve.

1274-ben Kala Tamás birtoka volt.

1319-ben Károly Róbert király az Ugocsa vármegyéhez és Sasvárhoz tartozó György fia Péter birtokát János fia Tamásnak adományozta.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"112 római, 203 görög katolikus, 601 református, 150 zsidó lakossal, református anyatemplommal s eklézsiával, synagógával, postatisztséggel. Főbirtokos benne Szentpály uraság, kinek nemzetsége már II. András király idejéb en virágzó volt, s melly különösen sok derék vitéz férfiakat adott honunknak. Többi földesurai Ráthony, báró Perényi, Gazda, Zaffiry, Száraz, végre gróf Haller, és Csató örökösök."

A Pallas nagy lexikona pedig ezt írta a településről:

"Kisközség Ugocsamegye tiszántúli járásában, 1891-ben 2051 magyar lakosa volt. A járási szolgabíró hiv. székhelye. Van járásbírósága, takarékpénztára, s kereskedelmi bankja, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala, takarékpénztára."

1910-ben 3455 lakosából 3371 magyar, 51 német volt. Ebből 613 római katolikus, 1196 református, 1061 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Kótay Pál (Halmi, 1910. szeptember 21. – Marosvásárhely, 1986. december 25.) orvos, urológus, sebész, orvostörténész, egyetemi tanár - itt született a településen. Orvosi oklevelét 1934-ben Budapesten szerezte meg, majd 1934-1938 között a Szent János kórház sebésze, majd urológusa volt, majd 1939-ben Rostockban dolgozott. 1940-1945 között a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa, majd 1946-tól Marosvásárhelyre került, ahol a sebészeti klinika urológiai osztályának vezetője, 1956-tól az urológia professzora, a klinika igazgatójaként is működött. 1971-től egészen 1977-ben történt nyugdíjazásáig tanszékvezető egyetemi tanár volt. Kiváló műtőorvos, kórszövettani kutató volt és mellette jeles orvostörténész és szépíró is, aki főképpen a 18. századi orvoslás történetét kutatta.
  • Itt született 1935. április 19-én Görbe István írói álneve Halmi György - magyar közíró, irodalomkutató, folklorista, műfordító.
  • Itt született 1936. augusztus 13-án Vígh István festő, szobrász, restaurátor.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]