Piskolt
| Piskolt (Pișcolt) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Piskolt |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447250 |
| SIRUTA-kód | 138583 |
| Népesség | |
| Népesség | 2252 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 722 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Piskolt
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 34′ 40″, k. h. 22° 17′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 40″, k. h. 22° 17′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Piskolt (Pişcolt) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, Nagykárolytól délnyugatra, Érendréd és Mezőpetri között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Piskolt nevét 1322-1323 között említették először az oklevelek Pyskolth néven.
A XIV. században a pápai tizedjegyzékben is említették Villa Piskolch néven.
1454-ben vámhelyként tartották számon, és ekkor Szatmár vármegyéhez tartozott.
A település földesurai a Rhédey és a Komáromi családok voltak, s később a gattajai Gorove család is birtokot szerzett itt.
A 20. század elején Rhédey Julianna, Gorove János és neje Noszlopy Stefánia birtoka volt.
A településen az 1900-as évek elején gőzmalom és olajütő is működött.
A 20. század elején a községhez tartozott Szent-Miklós, Csanálos és Zöldrész puszta is.
Szent-Miklós puszta régen Mikola, majd Mikolatelke néven község és a szent-jobbi apátság birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Piskolt Bihar vármegye érmihályfalvai járásához tartozott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Szabó Béla agrármérnök, mezőgazdasági szakíró 1935. szeptember 20-án.
- Itt született Sárváry Pál bölcseleti doktor, debreceni professzor, filozófus, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1765. október 3-án.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)