Ugrás a tartalomhoz

Felsőszopor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszopor (Supuru de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségSzopor
Rangfalu
KözségközpontAlsószopor
Irányítószám447297
SIRUTA-kód138994
Népesség
Népesség480 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 22° 45′ 57″47.433492°N 22.765846°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 22° 45′ 57″47.433492°N 22.765846°E
SablonWikidataSegítség

Felsőszopor (románul: Supuru de Sus) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Tasnád várostól keletre fekszik a Kraszna partján.

Története

[szerkesztés]

Felsőszopor nevét az oklevelek 1205-1235 között már említették Zupur néven. 1414-ben Zopor, 1543-ban Felsw Zopor, 1549-ben Felseo-Zopor néven írták.

1205-1235 között II. András uralkodása alatt a Zupur villabeli Kösön -ről írták, hogy kuruzslással vádolta meg falubelijét, a Sedény anyját.

1427-1430 körül Szilágyi Miklós fiai birtokosok voltak Felsőszoporon is.

1474-ben Csire (Chyre) István itteni birtokrészét Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta zálogba Alsószoporral együtt.

1538-ban álmosdi Csire Ferenc eladta Alsó- és Felsőszoporon lévő részbirtokát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak. Ezt 1544-ben I. Ferdinánd király is megerősítette.

1545-ben Kusalyi Jakcs Mihálynak is volt itt birtokrésze.

1550-ben Sarmasági Mihályt újból beiktatták itteni birtokába.

1602 előtt Zsombori Farkas birtoka volt Alsószoporral együtt, de Básta generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozta.

1797-es összeíráskor Felsőszoporon Huszár Józsefet írták a település nagyobb birtokosának.

1809-ben a királyi kincstáré, valamint gróf Andrássy Károly, gróf Károlyi család, és Bökényi Ferenc birtoka.

1890-ben 839 lakosa volt, ebből magyar 33, oláh 806. Ebből 3 római katolikus, 799 görögkatolikus, 1 református, 36 izraelita. Házak száma 180.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1110 román és magyar lakosa volt.

1992-ben 489 többségében román nemzetiségű lakos lakta.

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Szily János (Felsőszopor, 1735. augusztus 20.Szombathely, 1799. január 23.): katolikus püspök (Szily János a Sopron vármegyei Felsőszoporon született, de ősei a Szatmár vármegyei Felsőszoporról származtak. Érdekességként, itt is megtalálható Al- és Felszopor egymás mellett)

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma 1800-ban épült. Anyakönyvet 1800-tól vezetnek.

Hivatkozások

[szerkesztés]