Dobra (Szatmár megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobra (Dobra)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Alsószopor
Polgármester Fekete Bertalan
Irányítószám 447291
SIRUTA-kód 138949
Népesség
Népesség 989 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1124
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dobra (Románia)
Dobra
Dobra
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 22° 49′ 39″

Dobra (románul: Dobra) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Krasznabéltek, Alsószopor, Nántű és Rákosterebes között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Dobra és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a határában az úgynevezett Pogányvár nevű dűlőben talált bronzkori leletek; bronzeszközök, karikák is bizonyítanak.

Nevét már a Váradi Regestrumban is említették. Nevét akkor is mai alakjában Dobra néven írták.

A Bélteki uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. A Drágfiak birtoka volt.

1424-ben a Drágfiak osztozkodásakor a Bélteki ág szerezte meg a birtokot.

1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt a birtokot a Drágfiak szerezték meg, majd a család XVI. század közepe táján történt kihalása után a Kővári uradalomé lett, s később pedig az Erdődi uradalomhoz került.

1592-ben az Erdődi uradalommal együtt a Szatmári váré lett.

1636-ban Prépostvári Zsigmond és felesége Széchy Katalin lett az egész helység birtokosa.

Az 1600-as évek közepe tájától Rákóczi birtok volt.

1773-ban gróf Károlyi családé lett, a családból Károlyi Antal kapott rá királyi adományt a bélteki uradalommal együtt.

Károlyi Antal ide telepítette Béltek magyar lakosságát is.

A Károlyi család birtoka volt az 1900-as évek elején is.

Az 1900-as évek elején 271 házból álló magyar kisközség volt, 1318 református lakossal, és 5626 katasztrális hold határral.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Szilágy vármegye része.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1797-ben épült.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)