Béltekhodos
| Béltekhodos (Hodișa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Nagyszokond |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyszokond |
| Irányítószám | 447287 |
| SIRUTA-kód | 138896 |
| Népesség | |
| Népesség | 174 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 34′ 33″, k. h. 22° 58′ 33″47.575961°N 22.975870°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 33″, k. h. 22° 58′ 33″47.575961°N 22.975870°E | |
 | |
Béltekhodos (Hodișa), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Erdődtől délkeletre, a Kraszna egyik jobboldali mellékvize mellett, Meddes, Oláhgyűrűs és Laphegy közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Béltekhodos nevét 1424-ben említette először oklevél. Ekkor már népes helység lehetett, mivel kettős alakban; Felhodos és Alhodos néven szerepelt és az erdődi Drágffy uradalom román falvai közt sorolták fel.
1569-ben Pusztahodos, 1586-ban Puzta Hodos, 1808-ban Hodos (Oláh-) néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„Oláh-Hodos, Szatmár vármegyében, 6 római, 415 görög katholikus, 7 zsidó lakossal, görög katholikus anyatemplommal, sovány földekkel, szőlővel és kevés erdővel. Földesura gróf Károlyi s mindenkor a bélteki uradalomhoz tartozott."
1910-ben 526 lakosából 2 magyar, 13 német, 511 román volt. Ebből 511 görögkatolikus, 14 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Vistai András János: Tekintő, erdélyi helynévkönyv