Gombástanya
| Gombástanya (Ciuperceni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Egri |
| Rang | falu |
| Községközpont | Egri |
| Irányítószám | 447067 |
| SIRUTA-kód | 137210 |
| Népesség | |
| Népesség | 450 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 23° 00′ 12″47.866782°N 23.003464°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 23° 00′ 12″47.866782°N 23.003464°E | |
 | |
Gombástanya vagy Batizgombás (Ciuperceni), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmárnémetitől északkeletre, Mikolától délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Gombástanya nevét 1888-ban említették először Gombás t. néven. 1913-ban Gombástanya, mint Batiz tartozéka, 1999-ben Batizgombás néven írták.
A Szatmárnémeti közelségében levő Batiz határában fekvő Gombás-erdő az elmúlt évszázadokban a környék és megye legnevezetesebb síkvidéki erdősége volt. Mely híres volt arról, hogy búvóhelyet nyújtott az Alföldről elmenekült, bár itt állandó tanyát sohasem vert szegénylegényeknek. Itt Batiz határában, Egri közelében volt a Gombás nevű (puszta) tanya is, a gombási erdő erdészháza közelében, ahova az 1900-as évek elején kezdett a lakosság nagyobb számban letelepedni, mely mára már virágzó, fejlődő településsé vált.
1910-ben 287 lakosa volt, melyből 166 görögkatolikus, 49 római katolikus, 70 református, 2 izraelita volt.
Gombástanya 1930-ban még Batizhoz tartozott, azonban 1956-ban különvált Batiztól és önálló település lett, Egri községközponttal.
1992-ben 497 lakosa volt, ebből 128 görögkeleti ortodox, 84 görögkatolikus, 192 római katolikus, 46 református és 47 egyéb volt. Gombástanya ma Egri községhez tartozik.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Kápolnája Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére 1934-1935 között épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.