Krasznacégény

Krasznacégény (Țeghea)
Kemény Zsigmond dohányszárítója
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Királydaróc
Rang	falu
Községközpont	Királydaróc
Irányítószám	447109
SIRUTA-kód	137498
Népesség
Népesség	31 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	24
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	127 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 12″, k. h. 22° 44′ 09″47.586613, 22.735784
Sablon • Wikidata • Segítség

Krasznacégény település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Királydaróc és Krasznamihályfalva között fekvő település.

Népesség

2011	49
2021	31

Története

Krasznacégény nevét az oklevelek 1332 és 1337 között említették először Czégén, Chegan neveken.

1490-es években az erdélyi püspök birtokának írták.

1564-ben Báthory Istvánt iktatta be Czegen birtokába Szapolyai János Zsigmond parancsára a váradi káptalan.

1590-ben Bagosi Básty János és Krasznai Besenyei János birtoka volt.

1630-ban Katalin fejedelemasszony megerősíti itteni birtokaikban Zakariás Istvánné Básti Annát, és ezen férjétől született gyermekeit Dobokai Kakuczi Imréné Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsannát és ezek mindkét nembeli örököseit, mivel e birtokot már nevezettek ősei is bírták.

Az 1797 évi összeíráskor birtokosai voltak: Vay Mária, a kincstár, Balog család tagjai, Vass György, Dési József, Szarvadi Imre, Czégényi Mihály, Szabó György, Nagy László, Pap Ferenc, Jakab István, Vass János, Dési Klára, Kincses Pál.

Az 1805-ös összeíráskor Balog család tagjainak birtoka volt.

1847-ben 296 lakosa volt, ebből 16 római katolikus, 117 görögkatolikus, 152 református, 11 izraelita.

1890-ben 323 lakosából 178 magyar, 4 német, 141 román nyelvű volt, melyből 76 római katolikus, 142 görögkatolikus, 90 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református templom. Anyakönyvük 1783-ban kezdődik.
• Görögkatolikus templom

Népviselet, népszokások

A férfiak ruházata egyszerű, mint más falvakban, a nők öltözete csipkés, úrias szabású: harisnyát, bőr- és brüner cipőt is viseltek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 713–718. o. Online elérés