Krasznacégény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznacégény (Țeghea)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Királydaróc
Irányítószám 447109
SIRUTA-kód 137498
Népesség
Népesség 49 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 24
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 127 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznacégény (Románia)
Krasznacégény
Krasznacégény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″

Krasznacégény település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Királydaróc és Krasznamihályfalva között fekvő település.

Népesség[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Krasznacégény nevét az oklevelek 1332 és 1337 között említették először Czégén, Chegan neveken.

1490-es években az erdélyi püspök birtokának írták.

1564-ben Báthory Istvánt iktatta be Czegen birtokába Szapolyai János Zsigmond parancsára a váradi káptalan.

1590-ben Bagosi Básty János és Krasznai Besenyei János birtoka volt.

1630-ban Katalin fejedelemasszony megerősíti itteni birtokaikban Zakariás Istvánné Básti Annát, és ezen férjétől született gyermekeit Dobokai Kakuczi Imréné Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsannát és ezek mindkét nembeli örököseit, mivel e birtokot már nevezettek ősei is bírták.

Az 1797 évi összeíráskor birtokosai voltak: Vay Mária, a kincstár, Balog család tagjai, Vass György, Dési József, Szarvadi Imre, Czégényi Mihály, Szabó György, Nagy László, Pap Ferenc, Jakab István, Vass János, Dési Klára, Kincses Pál.

Az 1805-ös összeíráskor Balog család tagjainak birtoka volt.

1847-ben 296 lakosa volt, ebből 16 római katolikus, 117 görög katolikus, 152 református, 11 izraelita.

1890-ben 323 lakosából 178 magyar, 4 német, 141 román nyelvű volt, melyből 76 római katolikus, 142 görög katolikus, 90 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom. Anyakönyvük 1783-ban kezdődik.
  • Görög katolikus templom

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

A férfiak ruházata egyszerű, mint más falvakban, a nők öltözete csipkés, úrias szabású: harisnyát, bőr- és brüner cipőt is viseltek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 713–718. o. Online elérés