Krasznaterebes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznaterebes (Terebești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Alizmajor, Piskárkos, Vadaspuszta
Polgármester Teofil Mădăras
Irányítószám 447320
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 139063
Népesség
Népesség 736 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 87
Község népessége 1750 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 119 m
Terület 55,41 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznaterebes (Románia)
Krasznaterebes
Krasznaterebes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 40′ 48″, k. h. 22° 43′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 48″, k. h. 22° 43′ 31″

Krasznaterebes (románul: Terebești ) község Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagymajtény-tól keletre fekvő település. A megyeszékhely Szatmárnémetitől 25 kilométerre található, a DJ 108L-es megyei út mentén. Nagykároly irányából a DJ 194-es megyei úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Krasznaterebes (régi nevén: Piskáros) az 1900-as évek eleji adatok szerint az erdődi járásban levő kisközség volt, 170 házzal, és 646 lakossal.

1332-ben Pyskaros, 1428-ban Pyskaras -ként volt írva neve.

A 14. század elején már egyházas helyként volt számon tartva, s birtokosa a Piskárosi család volt.

1449-ben a Zsadányi család tagjait iktatták be részeibe.

1457-ben a Vetési család volt Piskáros birtokosa.

1489-ben Csáky Benedeké volt, de a helység egynegyed részét Drágfi Bertalannak ítélték oda.

1551-ben Drágfi Gáspár özvegye kapta meg, majd az erdődi, és később a daróczi uradalom része volt, és a szatmári várhoz tartozott.

1660-ban Szodoray Mihály is részt kapott itt.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett, s a Károlyi család volt ura egészen a 19. század közepéig.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus templom

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)