Szamosborhíd
Szamosborhíd (Valea Vinului) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szamosborhíd |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447345 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 139296 |
Népesség | |
Népesség | 775 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 6 |
Népsűrűség | 8,77 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 141 m |
Terület | 88,36 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 43′ 04″, k. h. 23° 11′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 04″, k. h. 23° 11′ 16″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szamosborhid falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megye délkeleti részén, Borválaszúttól északnyugatra, a Szamos bal partján fekvő település.
Története[szerkesztés]
Borhíd (Szamosborhíd) a XIV. és XV. században már a meggyesi uradalomhoz tartozott, és annak sorsában osztozott.
A település neve régen Borhyda volt.
1749-ben Gáspár Sándor kapott itt részbirtokot királyi adományként.
A XVIII. század végén több birtokosa is volt, ekkor urai voltak: az Eötvös, gróf Károlyi, gróf Teleki és báró Vesselényi és Gáspár családok.
A 20. század elején Jéger Károly és Klein Rudolf volt nagyobb birtokosa.
A településen keresztülfolyik a Borpatak.
Az 1900-as évek elején Borovszky S. így ír a községről: "Borhid kis község a Szamos és a Borpatak mellett, 269 házzal és 1281 lakossal, kik közül 92 magyar, 1188 görög kath. oláh. Határa 2968 k.hold…Körjegyzőség, posta, távíró és vasúti állomás helyben.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Aloisie Tăutu Emlékház
- Görögkatolikus templom - 1881-ben épült.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1919. augusztus 28-án Mikó Ervin riporter, szerkesztő.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)