Mogyorós (Románia)
| Mogyorós (Măriuș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Szamosborhíd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szamosborhíd |
| Irányítószám | 447436 |
| SIRUTA-kód | 139303 |
| Népesség | |
| Népesség | 201 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 57″, k. h. 23° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 57″, k. h. 23° 11′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mogyorós település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmárnémetitől délkeletre, Borválaszút és Szelestyehuta közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Mogyorós nevét 1490-ben Monyaros -ként írták.
A település a meggyesi uradalomhoz tartozott s végig annak a sorsában osztozott.
A 16. században a Báthori-család birtoka volt.
1608-ban Báthory Gábor ajándékozta Szirmay Györgynek, majd a 19. század elejéig nagyrészt Szirmay-birtok volt.
A szatmári béke után a gróf Károlyi család szerezte meg, a 20. század elején is gróf Károlyi Alajosnak volt benne nagyobb birtoka. Határához tartozott a Károlyi tanya is.
A 20. század elején Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.
1910-ben 639 lakosából 12 magyar, 15 német, 608 román volt. Ebből 611 görögkatolikus, 10 református, 13 izraelita volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.