Illéd
| Illéd (Ghilești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Érkávás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érkávás |
| Irányítószám | 447088 |
| SIRUTA-kód | 137336 |
| Népesség | |
| Népesség | 75 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 22° 35′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 22° 35′ 09″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Illéd (románul Ghilești) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, az Érmelléken, Szatmárnémetitől délnyugatra, Nagykároly és Tasnád között fekvő Érkáváshoz tartozó településrész.
Története[szerkesztés]
Illéd nevét 1205-ben említették először az oklevelek Yled, Elep néven. 1464-ben Ilre, 1489-ben Iledtheleke, 1518-ban Ylled, 1722-ben Illéd néven írták nevét.
II. András király uralkodása alatt Yled villabeli Pál és Fenyő lopással vádolták meg az ugyancsak idevaló Magadiást. Ez idő körül a Váradi regestrum is említi Illédet Elep villa néven.
1464-ben Mihályfalva és Girolt helységekkel együtt említik Ilre birtokot, mely ekkor Darahi Lászlót illette.
1485-ben Mátyás király a kolozsmonostori konventtel iktattatja be Iledtheleke birtokba Mihályfalvi György Katalin nevű leányát, Bőnyei Jánosnét.
1518-ban özvegy Szentkirályi Benedekné vallja meg unokáinak az Ylleed-i földrészt.
1772 október 15-én Mezey György, Horváth András és Klára eladják Girolt faluhoz és az ehhez tartozó Ilyédhez való jogukat 1200 magyar forintért Wesselényi Farkasnak.
A korábban Tasnádhoz, ma Érkáváshoz tartozó településrésznek Illédnek a népszámlálási adatok szerint 1956-ban 286 lakosa volt.
1977-ben 196 lakosa volt, melyből 194 román, 2 magyar nyelvű volt.
1992-ben 148 román nyelvű lakosa volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Ortodox temploma - 1901-ben épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 543–545. o. Online elérés
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája.