Tasnád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tasnád (Tășnad, Trestenburg)
Utcarészlet
Utcarészlet
Tasnád címere
Tasnád címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang város
Községközpont Tășnad
Beosztott falvak Csög, Ráctanya, Tasnádbalázsháza, Tasnádmalomszeg, Tasnádszarvad
Polgármester Grieb Csaba Francisc
Irányítószám 445300
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 136642
Népesség
Népesség 6781 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3051
Község népessége 8631 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190 m
Terület 96,60 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tasnád (Románia)
Tasnád
Tasnád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 22° 35′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 22° 35′ 02″
Tasnád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasnád témájú médiaállományokat.

Tasnád (románul Tășnad, németül Tressenberg, vagy Trestenburg) város Romániában Szatmár megyében. Nagykárolytól 26 km-re délkeletre fekszik. Termálfürdőjéről híres, ugyanakkor itt található a 29 km hosszú Rákóczi-pince, amelynek vége Nagykárolyban van.

Nevének eredete[szerkesztés]

Tasnád nevének eredetéről kétféle magyarázat is fennmaradt:

  • Egy monda szerint a református templom háta mögött elterülő magaslaton valamikor nádas tó állt. Ezen a magaslaton, mely a templomteret és a "Tatay-udvar"-t foglalta magába, vár épült, s ettől a nádas tótól a felépült várat Tós-nád néven nevezték. Ez az elnevezés vált az évszázadok alatt Tasnád névvé.
  • Más vélemény szerint a honfoglalók egyikének Tas-nak a nyomai lelhetők fel itt, akiről a település nevét vette.

Története[szerkesztés]

1246-ban Tusnad néven említik először, amikor a tatárjárás után IV. Béla király az ide költözni akarókat - hogy a hely újranépesedjen - kivette a vajda a megyei főispánok és más bírák hatósága alól, és saját községi bírájuk (villicus) és a püspök hatósága alá rendelte. Nevét 1447-ben Thasnad, 1753-ban Taschnád-néven írták.

1435-ben György erdélyi püspök tasnádi birtokát Máté erdélyi püspök javára elfoglalták Csaholyi János és László, Csáki György fiai László, Ferenc és György, Szarvadi Sénás Péter, János, György, István és András. Zsigmond királynál ez ellen tiltakozott György erdélyi püspök megbízásából István pap.

1454-ben V. László király parancsára Balásházi György és Balázs részére újból bejáratták és meghatároztatták Tasnád határait. Az akkori határnevek is fennmaradtak az oklevelekben, melyek között Eresztvény (Erestwen) erdő, Aszúvölgy (Azywvelg), Szentmiklós Zentymiklós) birtok, Csákó (Chakas) cserjés, Udvarág (Udwarag) völgy elnevezésű helynevek is szerepeltek.

A település a XV. században már az Érmellék központja, s 1456-ban pedig már oppidum, vagyis mezőváros volt.

1474-ben Gábor, erdélyi püspök nyert engedélyt Mátyás királytól arra, hogy a Tasnádon levő püspöki birtokán fából várat építhessen.

1568-ban a tatárok betörtek a Szilágyságba is, a lakosságot menekülésre kényszerítve.

1571. október 9-i kolozsvári országgyűlés Tasnádot harmincadszedő helynek rendelte.

1589-ben Báthory Zsigmond megújította Báthory Kristóf 1578. október 29-én kelt szabadságos levelét, mely a Tasnád városban lakók jogait és kiváltságait erősítette meg.

1616-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tasnád városát elcserélte Daróczi Ferenc Josippal, annak Lápos, Domokosfalva, Debreczen nevű birtokaiért és Szamosújvár váráért. Perneszi Gábor Ecsed várának kapitánya ekkor írta levelében Forgács Zsigmondnak: "Az erdélyi vajda (Bethlen Gábor) bizonyára Tasnádra szállt e tájt összes hadaival".

1616. november 28-án Bethlen Gábor itt Tasnádnál táborozott nagy hadával.

1618-ban Bethlen Gábor adott ki itt kiváltságlevelet.

1626. január 29-én kelt végrendeletében Károlyi Mihály tett említést tasnádi birtokrészeiről.

1639-ben II. Rákóczi György újította meg Báthory Zsigmond 1589. március 13-án kelt szabadságos levelét a városban lakók jogairól és kiváltságairól.

1658-ban a tatárok Várad felé vonultukkor Tasnádot is elpusztították.

1678. május 11-én Darócz és Tasnád között egyesültek Thököly és Teleki hadai.

1753-ban Bél Mátyás írta Tasnádról, hogy "egykor sűrűn lakott, termékeny földű város volt".

Tasnád, református templom

1847 évi egyházi névkönyv adatai szerint lakossága ekkor 3199 fő volt, ebből 1125 római katolikus, 242 görög katolikus, 3 ágoston hitvallású, 1436 református, 393 izraelita volt.

1849-ben pedig már csak 1250 lakosú mezővárosnak írták.

1880-ban 3375 lakosú település volt.

1890-ben pedig 3677 lakosa volt Tasnádnak, melyből 3132 magyar, 19 német, 19 tót, 1 oláh, 523 egyéb nyelvű volt.

1910-ben 5030 lakosából 4763 magyar és 236 román volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásának székhelye volt.

2002-ben a település 7495 lakosából 3613 román, 3855 magyar, 23 egyéb anyanyelvű.

2011-ben a település 6781 lakosából 3061 román, 3450 magyar, 7 cigány és 6 német. A beosztott településekkel együtt a lakosság száma 8631 fő. [2]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Magyarország Nagykálló, Magyarország Magyarország Csenger, Magyarország

Híres emberek[szerkesztés]

Bíró Lajos a zilahi kollégium növendéke volt, s Tasnádon a filoxéra elleni védekezésnél is közreműködött, mint biztos.
  • Itt született és itt halt meg Keresztessy Ágnes Kosztáné, írói neve K. Keresztessy Ágica (1890-1960) magyar költőnő és újságírónő.
  • Itt született Tasnádi Fekete Ferenc Kolozsvár főorvosa, és fia Tasnádi Fekete Ferenc curiai bíró
  • Itt élt 1792 körül Lázár György, a Szolnok-Doboka vármegyei Retteg faluból elszármazott Lázár harangöntő család (1780-1830 körül) egyik tagja. E család több tagja foglalkozott harangöntéssel. Vándormesterként szekéren járták az Alföld északkeleti részét, Szatmár vármegyétől Torna vármegyéig, Beregtől Békésig. 1792 körül a család tagjai közül Lázár György Tasnádra költözött, műhelyét utódai is fenntartották. [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasnád témájú médiaállományokat.