Tusnád
| Tusnád (Tușnad) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Tusnád |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537335 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 86197 |
| Népesség | |
| Népesség | 783 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 807 |
| Népsűrűség | 10,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 648 m |
| Terület | 76,64 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′, k. h. 25° 54′46.200000°N 25.900000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 25° 54′46.200000°N 25.900000°E | |
 | |
 | |
Tusnád (románul Tușnad Sat) falu Romániában Hargita megyében.
Tusnád jelenlegi szerkezete a következő: Szeretszeg, Középtiz, amelyet neveznek még Alszegnek is, Bólya-alja. A jelenlegi Szeretszeg neve volt valamikor Sántaszeg.
Nevének eredete
[szerkesztés]
Népies magyarázata abból indul ki, hogy környékén sok volt a tó és a nád. Valójában a szláv tozno (= zavaros) szóból származhat és eredetileg víznév volt. Viszont még él az a magyarázat is, hogy 'tó és nád' (népiesen: tó s nád) amelyből ki alakult a Tusnád név. A tó és nád abból ered hogy Tusnád nádas, lápos, tavas terület még a mai napig is.
Története
[szerkesztés]
Határában a Vártetőn vaskori és kora középkori vár nyomai látszanak 1421-ben Kézdi Balázs székely serege itt verte vissza a török támadását. Neobarokk temploma 1802 és 1824 között épült egy Árpád-kori kápolna helyére. 1882. szeptember 11-én nagy tűzvész pusztított a faluban. 1849. július 29-30-án csata zajlott itt a honvédsereg és az oroszok között. Ferenc József császár 1852. évi látogatása után Gr. Mikes Benedek és Br. Szentkereszti Zsigmond részvénytársaság szervezésével újraindította a fürdő (Tusnádfürdő) életét. 1910-ben Tusnádújfaluval együtt 2285 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 904 lakosából 820 magyar, 62 cigány és 22 román volt.
Borvízforrások
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Várromok a Vártetőn.
- Határában több borvízforrás is található.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1769-ben Kovács Miklós erdélyi püspök.
- Itt született 1837-ben Imets Fülöp Jákó kanonok, író, költő, történész.
- Itt született 1877-ben Kultsár András magyar közíró.
- Itt született 1893-ban dr. Ábrahám Ambrus Andor biológus, akadémikus.
- Itt született 1902-ben Betegh Bébi színésznő, szubrett.
Hivatkozások
[szerkesztés]Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}