Fenyőkút
Fenyőkút (Fântâna Brazilor) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Korond |
Rang | falu |
Községközpont | Korond |
Irányítószám | 537063 |
SIRUTA-kód | 84219 |
Népesség | |
Népesség | 293 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 291 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 25° 15′ 04″46.486296°N 25.250986°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 25° 15′ 04″46.486296°N 25.250986°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fenyőkút (népiesen Fenyőkútja, románul: Fântâna Brazilor) Korond községhez tartozó falu Erdélyben, Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Fenyőkút Korondtól 6 km-re fekvő szétszórt házcsoportokból és esztenákból alakult szórványtelepülés. A Melegpatakfő (1005 m ) és a Datka (963 m) között fekvő szórványfalut Korondról a piac érintésével, az Észak-vize mentén közelíthetjük meg, egyes részeit pedig a 13A műútról a Köves-, Égettvész- és Nagy-Lapos-patak mentén vezető ösvényeken.
Története
[szerkesztés]Régen Korond 12. tízeseként tartották nyilván. 1898-ban törzskönyvezték. A korondi lakosság legelőként használta a "hegyen" lévő területeket. Orbán Balázs a korondi fennsíkot szépnek találta, az irtványokon a legelésző nyájakat és a regényes fekvésű pajtákat emelte ki. A hagyomány szerint az első "fészekrakók" a múlt század első felében telepedtek fel Korondról, s égetéssel, favágással irtották az erdőt, bővítették a művelhető földeket és legelőket. 1903-ban 31 ház jelzi az alakuló bokortanyát.
A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 243-an, 1992-ben 401-en (mind magyarok) laktak Fenyőkúton. A lakosság fő foglalkozása ma is a havasi állattenyésztés.
1992-ben 401 lakójából 401 magyar volt. A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus vallású, de szép számban élnek itt unitáriusok is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A település kultúrháza a Fenyőkúti Kultúrotthon.
- A faluban található egy kis fatemplom, aminek védőszentje Szent Bertalan apostol, ez a helybélieknek búcsújáró helye is egyben. A búcsú alkalmából falunapokat is szerveznek.
- A település iskolájának építése 1912-ben fejeződött be.
- Itt található a fenyőkúti tőzegláp.
Források
[szerkesztés]- [1] Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [2]
- Sóvidék - Tanyavilág
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro