Gyimesfelsőlok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus)
GyimesfelsolokFotoThalerTamas.JPG
Gyimesfelsőlok címere
Gyimesfelsőlok címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Községközpont Gyimesfelsőlok
Beosztott falvak
Polgármester Pap Imre
Irányítószám 537155
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 84754
Népesség
Népesség 809 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 3365
Község népessége 3242 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 900 m
Terület 82,60 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyimesfelsőlok (Románia)
Gyimesfelsőlok
Gyimesfelsőlok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′ 26″, k. h. 25° 58′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 26″, k. h. 25° 58′ 12″
Gyimesfelsőlok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyimesfelsőlok témájú médiaállományokat.

Gyimesfelsőlok (románul: Lunca de Sus, németül: Gimesch) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Földrajz[szerkesztés]

Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.

Patakszabályozás[szerkesztés]

Az Európai Unió pénzügyi támogatásával 2009 novemberére valósult meg a Görbe-patak árvízvédelmi szabályozása. Bár a patakban az év nagy részében csak néhány centiméternyi víz csörgedez, nagy a patak vízgyűjtője és esőzéskor a meder gyorsan feltelik, időről időre elöntve a patakmenti ingatlanokat és a közutat. A bákói Szeret Vízügyi Igazgatóság munkatársai úgy ítélték meg, hogy a hirtelen áradások elhárítása a patak vízelvezető csatornává alakításával oldható meg. A patakszabályozás keretében egy 1400 méteres szakaszon 2 méter széles és 2,5 méter mély betonteknőbe foglalták a patakot, melynek az alját is lebetonozták és kővel fedték. A patak-menti ingatlanokra behajtást lehetővé tévő széles hidakat létesítettek, az utat pedig szalagkorláttal látták el.

A környezetvédők szerint madarak, halak, békák és egyéb állatfajták életét befolyásolja a betonteknős megoldás. A helyi lakosság és a polgármesteri hivatal elégedettek a választott megoldással és azt a fejlődés jelének tekintik, a patakból pedig egyébként is kipusztultak már a halak a szennygödrökböl odaszivárgó szennyvíz miatt.[3]

A hivatalos elképzelések szerint a Tatros-folyót és a belé ömlő hegyi patakok egy részét is hasonló módszerrel kívánják szabályozni, amennyiben a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak.[4]

Történelem[szerkesztés]

A település a 16. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik.

A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért biztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbbször a falu is áldozatul esett. Végül, 1701–1702-ben elkezdték az építkezést, s a falu melletti hegyen egy, még ma is látható sáncot ástak. Napjainkban mintegy 120-150 méter hosszan kivehető a régi sánc helye.

1910-ben 2288 lakosából 2170 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum 1994-ben épült.

Gazdaság[szerkesztés]

Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak.

Népesség[szerkesztés]

2002-ben társközségeivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt.

Turizmus[szerkesztés]

A település nevezetességei:

  • Csapó-hegyi sánc
  • Görbepataki Bagolyvár romjai
  • Görbepataki kápolna
  • Szép-havasi Szentlélek kápolna
  • Hősök temetője

Személyek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

  1. Magyarország Tiszakécske, Magyarország, Bács-Kiskun megye
  2. Magyarország Csorna, Magyarország, Győr-Moson-Sopron megye
  3. Magyarország Jászberény, Magyarország, Jász-Nagykun-Szolnok megye
  4. Magyarország Pilisszántó, Magyarország, Pest megye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Székelyfalvak info
  4. A gyimesvölgyi patakok szabályozási terve

További informáciük[szerkesztés]