Gyimesfelsőlok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus)
Gyimesfelsolok (Lunca de Sus) St. Andrew Parish Church.jpg
Gyimesfelsőlok címere
Gyimesfelsőlok címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rang községközpont
Irányítószám 537155
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 84763
Népesség
Népesség809 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság3365
Földrajzi adatok
Tszf. magasság895 m
Terület82,60 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyimesfelsőlok (Románia)
Gyimesfelsőlok
Gyimesfelsőlok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′, k. h. 25° 58′Koordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 25° 58′

Gyimesfelsőlok (románul: Lunca de Sus, németül: Gimesch) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Földrajz[szerkesztés]

Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja.

Patakszabályozás[szerkesztés]

Az Európai Unió pénzügyi támogatásával 2009 novemberére valósult meg a Görbe-patak árvízvédelmi szabályozása. Bár a patakban az év nagy részében csak néhány centiméternyi víz csörgedez, nagy a patak vízgyűjtője és esőzéskor a meder gyorsan feltelik, időről időre elöntve a patakmenti ingatlanokat és a közutat. A bákói Szeret Vízügyi Igazgatóság munkatársai úgy ítélték meg, hogy a hirtelen áradások elhárítása a patak vízelvezető csatornává alakításával oldható meg. A patakszabályozás keretében egy 1400 méteres szakaszon 2 méter széles és 2,5 méter mély betonteknőbe foglalták a patakot, melynek az alját is lebetonozták és kővel fedték. A patak-menti ingatlanokra behajtást lehetővé tévő széles hidakat létesítettek, az utat pedig szalagkorláttal látták el.

A környezetvédők szerint madarak, halak, békák és egyéb állatfajták életét befolyásolja a betonteknős megoldás. A helyi lakosság és a polgármesteri hivatal elégedettek a választott megoldással és azt a fejlődés jelének tekintik, a patakból pedig egyébként is kipusztultak már a halak a szennygödrökböl odaszivárgó szennyvíz miatt.[3]

A hivatalos elképzelések szerint a Tatros-folyót és a belé ömlő hegyi patakok egy részét is hasonló módszerrel kívánják szabályozni, amennyiben a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak.[4]

Történelem[szerkesztés]

A település a 16. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik.

A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért biztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbbször a falu is áldozatul esett. Végül, 1701–1702-ben elkezdték az építkezést, s a falu melletti hegyen egy, még ma is látható sáncot ástak. Napjainkban mintegy 120-150 méter hosszan kivehető a régi sánc helye.

1910-ben 2288 lakosából 2170 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum 1994-ben épült.

Gazdaság[szerkesztés]

Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak.

Népesség[szerkesztés]

2002-ben társközségeivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt.

Turizmus[szerkesztés]

A település nevezetességei:

  • Csapó-hegyi sánc
  • Görbepataki Bagolyvár romjai
  • Görbepataki kápolna
  • Szép-havasi Szentlélek kápolna
  • Hősök temetője

Személyek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

  1. Magyarország Tiszakécske, Magyarország, Bács-Kiskun megye
  2. Magyarország Csorna, Magyarország, Győr-Moson-Sopron megye
  3. Magyarország Jászberény, Magyarország, Jász-Nagykun-Szolnok megye
  4. Magyarország Pilisszántó, Magyarország, Pest megye

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Székelyfalvak info
  4. A gyimesvölgyi patakok szabályozási terve

További informáciük[szerkesztés]