Zetelaka

	Zetelaka (Zetea)
	; Zetelaka címere
	; Zetelaka címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Zetelaka
Rang	községközpont
Irányítószám	537360
SIRUTA-kód	86375
	Népesség
Népesség	4378 fő (2011. okt. 31.)
Magyar lakosság	4457
Népsűrűség	21,17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	528 m
Terület	206,76 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Zetelaka Pozíció Románia térképén
	é. sz. 46° 23′ 16″, k. h. 25° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 16″, k. h. 25° 22′ 03″
	Zetelaka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zetelaka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zetelaka környéke 1769-1773 között

A víztározó

Zetelaka (románul: Zetea) község Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag hozzá tartozik Zeteváralja, Ivó, Deság, Küküllőmező és még Sikaszó is.

Fekvése[szerkesztés]

A község Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.

Története[szerkesztés]

1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A település fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

A vár csekély romjai a helységtől félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).
A településen sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.
A helység fölött kialakított víztározó ismert horgászhely (pisztráng, süllő, domolykó, ponty, pénzes pér, csuka).

Képgaléria[szerkesztés]

Képek Zetelakáról a www.erdely-szep.hu honlapon [1] [2]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.
Itt született 1894-ben Máthé Ferenc ferences rendi szerzetes, egyházi író, szerkesztő.
Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a Duna-csatornánál létesített munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
Itt született 1901-ben Szabó Dömjén római katolikus egyházi író.
Itt született 1914-ben Mezei Mózes ferences szerzetes, egyházi író, szótáríró.
Itt született 1949-ben Tornay Endre András szobrász és éremművész.
Itt született 1962-ben Vofkori Tímea költő, esszéíró, történettudományi szakíró.