Csíkszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu)
Csíkszentgyörgy.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Község Csíkszentgyörgy
Rang községközpont
Beosztott falvak Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobányos, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu, Pottyond
Polgármester György József, 2008[1]
Irányítószám 537040
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 83990
Népesség
Népesség 1938 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 1683
Földrajzi adatok
Terület 240,72 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csíkszentgyörgy (Románia)
Csíkszentgyörgy
Csíkszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 19′ 31″, k. h. 25° 57′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 31″, k. h. 25° 57′ 38″

Csíkszentgyörgy (románul Ciucsângeorgiu) falu Romániában Hargita megyében. A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac és Gál összeolvadásából keletkezett.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben S. Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 17031704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
  • Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
  • Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
  • A falu közepén 18. századi görög katolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]