Illyés András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illyés András
Erdély püspöke
Született 1637
Csíkszentgyörgy
Elhunyt 1712. október 4. (75 évesen)
Nagyszombat
Püspökségi ideje
1696. január 19. – 1712. október 4.
Előző püspök
Következő püspök
Kada István
Mártonffy György

Illyés András (Csíkszentgyörgy, 1637. – Nagyszombat, 1712. október 4.) bölcseleti doktor, erdélyi katolikus püspök.

Élete[szerkesztés]

A Szent Adalbert szemináriumban tanult és 1663-ban bölcseleti doktor lett, ezután Rómába küldték teológiára. Visszatérve hazájába, 1668-ban vásárúti plébános volt és 1676. április 24-én pozsonyi kanonok lett. 1677 januárjában azért küldték ki a jókai plébánia administratorának, hogy a protestánsoktól visszafoglalt plébánián nagyobb tekintélyt képviseljen; de csak 1678 áprilisáig maradt ott, mert nem akart a zavargó népség között élni és visszatért a pozsonyi káptalanba, ahol olvasó-kanonokká léptették elő. 1696. január 19-én erdélyi püspökké nevezték ki (közben 1691 körül nagyszebeni prépost, 1796. április 19-én Szent István vértanúról nevezett prépost, esztergomi kanonok s pilisi apát lett).

1697. május 13-án érkezett Kolozsvárra, május 18-án Gyulafehérvárra, ahol másnap az első misét mondta száz év óta (miután Erdélynek közel egy évszázadig nem volt fölszentelt püspöke). Erdélyben azonban nem tartózkodott soká, mert mint ő maga írja (Jóra Intő Énekecskék című 1702-ben megjelent műve címlapján) "Minekutánna Erdélybe bemenvén, és a hamisan elnyomattatott kevés pápistaságot meglátogatván, a diplomás eretnekektől Magyarországba kijönni kényszeríttetett". Október 9-én már visszatért Nagyszombatba, ahol 1698-ban a Szentháromság oltárát és 1699-ben a Szent Miklós-templom oltárát újraépíttette. 1703-ban meglátogatta alvinci székhelyét. 1704. október 4-én visszatért Nagyszombatba.

Hitszónokként rendkivüli buzgóságot fejtett ki; az irodalom terén szintén tevékeny volt, ő maga írja 1696-ban, hogy «28 igen hasznos és szükséges egyházi könyvet írt, melyek közül 22-t világosságra is bocsátott.»

Művei[szerkesztés]

A keresztyeni eletnek peldaja vagy tüköre (1813-as kiadás, külső borító)
A keresztyeni eletnek peldaja vagy tüköre (1813-as kiadás, szinte olvashatatlanná kopott címlap)
  • A keresztyeni eletnek peldaja vagy tüköre, Az az: A szentek élete. Mely minden szorgalmatossággal, Nevezetes Autorok Irásaiban, kivált képpen Villegas Alfonsus irásaiban fel kerestetet, Sommában foglaltatot, és Olaszbol Magyarra fordittatot, s rendesen ött Részre osztatot. Első Resze Nagy-Szombat, 1682. (II. r. 1683., III. r. 1682., IV. r. 1682., V. r. 1682. U. ott. 2. kiadása 1705. I-III. r. és 1707. IV., V. r., 3. k. 1743., 4. k. 1771. U. ott. Újabb kiadása, jav. és bőv. 6. kiadás. Buda, 1813. Tótra fordította Vallasik János 1768. U. ott. Exemplum seu speculum vitae christianae, hoc est: vita Sanctorum cz. latin kiadása. Bécs, 1694. öt rész.) (Nagyszombat, 1682;Nagyszombat, 1743)
  • A Keresztyeni Jossagos Cselekedeteknek es a tekelletessegeknek gyakorlatossága, Mely a Jesus Tarsasagabeli Tisztelendő Rodericus Alfonsus Spanyól Pap által Spanyólúl megirattatott; annak-utána külömb-féle nyelvekre; Mostan pedig Olaszból, és Deákból, szorgalmatosson meg-magyaráztatott … Első Resze. Nagyszombat, 1688. (Az előbeszéd kelte: Irtam Posonban 1682. II. r. Nagyszombat 1701. III. r. 1708. U. ott.)
  • A Kristus Jesus Elete és tudománya az negy Evangelistak Irasibol egybe-szedetett es Elmelkedeseknek Materiajara egész esztendönek minden napjaira elosztatott…Avancinus Miklos Pap-altal. Es szorgalmatosson meg-magyaráztatott, és Keresztyén Nemzetének lelki vigasztalására, és épületére kibocsáttatott. Nagyszombat 1690. (2. kiadás 1690., ujabb kiadás 1759. U. ott.)
  • Megrövidittetet Ige Az az: Predikatios Könyv, melyben hetven négy Prédikátiok foglaltatnak, mellyekben az Igaz Hit Fő Ágazatinak nagy titkai, a Szent Atyák által megmagyaráztatnak, és szép üdvösséges tanúságok adatnak. Mellyeket sok esztendök alatt elö nyelvel prédikállott, most pedig rendesen öszveszedvén, rövid summában foglalván, és meg irván ki bocsátott… első Részsze. U. ott, 1691. (II. és III. r. 1692. Bécsben. I. és II. r. U. ott, 1696. Verbum abreviatum .. cz. a fönebbi magyar beszédek fordítása III. Bécs, 1693., az I., II. r. U. ott, 1675.)
  • Novae. Spirituales, ac morales duarum linguarum Cantiunculae. Quas Diversis Temporibus. varijs occurentibus occasionibus solerter composuit. Nunc porro in lucem edidit, ad laudem et gloriam Domini ei: et spiritualem consolationem. ac aedificationem Hominum Christianorum… (Bécs), 1696. (Csak a czímlap és a praefatio latin, a szöveg maga t. i. az énekek két nyelvűek, latinok és magyarok. 2. kiadása: Régi és uy Enekek, es isteni dicsiretek. Mellyeket írt, és Újonnan Kibocsátott cz. Nagyszombat, 1703. 3. k. ismét latin cz. Cantiones Spirituales, ac. Morales… 1710. U. ott.)
  • Soliloquium divinum elegiacum. U. ott. 1697.
  • Jora Intő Enekecskek Igassag ellen tusakodo gonosz emberek ellen, Igasság szerető Hiveknek vigasztalására. Nagyszombat, 1702.
  • Brevis Norma Vitam Sapienter Instítuendi. Seu Breviarium Selectissimorum Carminum, Optima Eruditione Refertorum: Quae Ex diversorum Authorum Scriptis excerpsit: ex proprijs quoq, multis in locis addidit: & in Quinque Partes, & Sexaginta quatuor Capita distribuens in lucem edidit. U. ott, 1703. (Első kiadás Bécs 1696., II. és III. rész 1697., 3. kiadás Nagyszombat 1708., a 4. kiadás magyarul is: e cz.
  • Rövid forma Embernek életét bölcsen Rendelni, Avagy Jo Tudomannyal Tellyes Verseknek Sommaja. Mely Verseket külömbkülömb Könyveket szerző bölcs embereknek Irásibol kiszedegetett: es azoknak közibe tulajdon verseiből is sokakat illendőképpen béférkeztetett: és öt Részekre osztván, háromszor Deákul kibocsátott. Most pedig negyedikszer jól megmagyarázván, s Hatodik részszelis megjobbitván világosságra hozott Magyarul is. U. ott, 1709., 5. k. U. ott, 1710.)
  • Imádságos Könyv. U. ott, 1709.
  • Recta vitae, morumque hominum Institutio, Id est Selectissimi versus catonis Magni quos in septem Capita distribuens, & Secunda hac editione, multo meliorem in ordinem redigens; vicissim curavit remprimi: puro Ungarico quoque idiomate perlucide declarans … Emberek eletenek, és erkölcsinek Igaz Rendelese, az az: Nagy Catonak válogatott bölcs Versei; Mellyeket Hét Fejekre el-osztván, és ez Második ki-bocsátásban sokkal job rendbe hozván, viszontag kinyomtattatott, tiszta Magyar nyelvel is világossan megfejtvén. U. ott, 1710. (Az előljáró beszéd kelte: Irtam Nagy-Szombatban … 1710. eszt. Az én megvénhedet életemnek pedig 73-dik esztendejében. Első latin kiadása Bécsben 1696-ban jelent meg.)
  • Praetiosa Margarita. Id est: Vita Sanctae Margaritae Ungariae Virginis, Magna cum diligentia, ex proprio ejusdem Officio, & celebrium Authorum scriptis, jam pridem impressis, concinnata, in lucemque edita: Quatuor Sermonibus, quorum, duo continent Vitam ejus: alij autem duo Miracula, in Vita, atq. post mortem ejus patrata. Nagyszombat, 1707. (3. k. 1708., 4. k. 1710. U. ott.)
  • Némelly solemnitásokra készitett Prédikácziók. U. ott, 1710.
  • Divina Vitae morumq. Hominum Fidelium Institutio, & Doctrina Sapientissima. Id est. Selectissimae Sententiae Divinae, quas diversis temporibus, ex Sacra Scriptura solerter excerpsit. Et anta annos tredecim in Decem Capita ordinate distribuens in lucem edidit: nunc vero cum melioratione Ungarico quoque donavit idiomate. U. ott, 1710. (Első kiadása csak latinul. Viennae, 1696.)

Források[szerkesztés]


Előde:
Kada István
Erdélyi katolikus püspök
1696–1712
Utóda:
Mártonffy György