Alsósófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsósófalva (Ocna de Jos)
A református templom légifelvételen
A református templom légifelvételen
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Parajd
Irányítószám 537243
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85387
Népesség
Népesség 1537 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1660
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsósófalva (Románia)
Alsósófalva
Alsósófalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 31′ 33″, k. h. 25° 07′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 33″, k. h. 25° 07′ 45″

Alsósófalva (románul: Ocna de Jos, németül: Nieder-Salzdorf) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Alsósófalva az északi szélesség 46 fok 31 perc és a keleti hosszúság 25 fok 07 perc metszéspontján, a Görgényi-havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terül el. A falut nyugaton a Só-hegy és a Harom-tető, délnyugaton a Siklódi-kő és a Küsmődi-kő, délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata és a Szoros-tető, keleten a Korondi-hegy határolja. A Felső-és Alsósófalva közti birtokhatárt a Korond-patak húzza meg, melynek a bal partján fekszik Alsósófalva.

A legközelebbi várostól, Szovátától 10 kilométerre, Székelyudvarhelytől 37 kilométerre, Csíkszeredától, a megyeszékhelytől 92 kilométerre fekszik. Legkönnyebben a 13/A országútról közelíthető meg, Felsősófalván kell letérni az országútról, majd a körülbelül 1 km-es aszfaltozott bekötőút visz a falu központjáig. A marosvásárhelyi repülőtértől 70 km, a Tövis – Balavásár – Szováta – Parajd vasútvonal végállomása 1 km-re található.

Története[szerkesztés]

Az addig egységes Sófalva 1760-ban vált ketté Alsó-és Felsősófalvára. Sófalva településének (a későbbi Felsősófalva) lakóinak egy része az 1700-as években átköltözött a Korond-patak bal oldalára, létrehozva Kissófalvát, a jelenlegi Alsósófalvát. 1793-ban Sófalva-Alszeg néven szerepel. Alsósófalva 1803-ban vált ki Sófalvából. A Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolásáig, 1968-ig, Sófalva község része (Felsősófalvával együtt). Ezt követően Parajd község része lett, de évek óta harcol önállóságáért.

1910-ben 1981, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 1680 lakosából 1622 magyar, 58 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Református temploma 1816 és 1822 között épült, tornya a második világháborúban megsérült.

A farsangtemetés hagyománya Kárpát-medencei szinten is híressé tették a települést. Élő hagyomány a sóvidéki székely tánc, mint ahogy Felsősófalván, Korondon és Parajdon is. A felsősófalvi Táncházban gyakran fellépnek az alsósófalviak is.[2] Érdemes megtekinteni Felsősófalva táncosait, mert még ha nem is a híres Nyicu zenekar kíséri a táncot, de a sófalvi, sóvidéki táncot ezektől a táncosoktól (és elődeiktől) tanulták meg a gyűjtők.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]