Keresztes Lajos
| Keresztes Lajos | |
 | |
| Született | 1900. április 30. Alsósófalva |
| Elhunyt | 1978. augusztus 9. (78 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | birkózó |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Birkózópályafutása | |
| Versenyszám | könnyűsúly |
| Klub | Húsos SC (1919–1921) Magyar AC (1924–1928) |
| Edzőként | Vasas SC (1946–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keresztes Lajos (Alsósófalva, 1900. április 30. – Budapest, 1978. augusztus 9.) olimpiai bajnok birkózó.
Életpályája[szerkesztés]
Hentesként dolgozott. Orvosi javaslatra kezdett el birkózni. 1919-től 1921-ig a HSC (Húsos Sport Club) birkózója volt. 1921-től 1924-ig Svédországban, Finnországban, majd Németországban élt. 1924-ben hazatért és a Magyar AC birkózója lett. Mindvégig kötöttfogású birkózás könnyűsúly súlycsoportjában versenyzett. 1924-től 1928-ig szerepelt a magyar válogatottban. Két olimpián vett részt, az 1924. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet,[1] az 1928. évi nyári olimpiai játékokon olimpiai bajnoki címet szerzett. Weisz Richárd 1908. évi nyári olimpiai játékokon szerzett aranyérme után ő nyerte a magyar birkózósport második olimpiai bajnoki címét. Az aktív sportolástól 1928-ban vonult vissza.
1928-ban az Országos Társadalombiztosítási Intézet Mátyás téri húsfeldolgozó üzemének vezetője volt.[2] 1946-tól a Budapesti Vasas-ban edzősködött, legismertebb tanítványa a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István.
Sporteredményei[szerkesztés]
- olimpiai bajnok (1928)
- olimpiai 2. helyezett (1924)
- Európa-bajnok (1925)
- négyszeres magyar bajnok (egyéni: 1923, 1925 ; csapat: 1927, 1931)
- német bajnok (1925)
Képgaléria[szerkesztés]
-
Keresztes Lajos sírja Budapesten. Új köztemető: 34-körönd-1-6.
Érdekesség[szerkesztés]
A Metro–Goldwyn–Mayer filmstúdió még Johnny Weissmuller előtt őt kérte fel Tarzan szerepére, amelyet azonban visszautasított, továbbra is csak a birkózás érdekelte.[3]
Szülőfalujában, Alsósófalván 2015-ben emlékművet avattak a tiszteletére. Az emlékmű a Kacsó András kultúrotthon előtt található.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A verseny után nagy felháborodást keltett a bíróknak az a döntése, hogy a lepontozás miatt csak ezüstérmes lett.
- ↑ József Károly: Keresztes Lajos könnyűsúlyú világbajnok és "állami mészárosmester". Sporthírlap, (1928. december 22.) 13. o.
- ↑ Fábik Tibor: A székely fiú nem akart Tarzan lenni, Magyar Nemzet, 2020. április 29. Online hozzáférés
- ↑ Szabolcs, Molnár: Keresztes Lajos emlékmű (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2022. május 16. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
Források[szerkesztés]
- Keresztes Lajos a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján. mob.hu. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- Keresztes Lajos. webspawner.com. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
Olimpiai bajnok magyar birkózók | |||
|---|---|---|---|
 |  | ||
