Lőrincz Márton
| Lőrincz Márton | |
 | |
| Született | 1911. október 28. Korond |
| Elhunyt | 1969. augusztus 1. (57 évesen) San Carlos de Bariloche |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | birkózó |
| Birkózópályafutása | |
| Versenyszám | légsúly |
| Klub | Magyar AC |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lőrincz Márton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Lőrincz Márton (Korond, 1911. október 28. – Argentína, San Carlos de Bariloche, 1969. augusztus 1.) olimpiai bajnok birkózó.[1]
Élete[szerkesztés]
1911. október 23-án született, de anyakönyvezésére később került sor, ezért van több születési dátuma a szakirodalomban. Édesanyja pálfalvi volt, édesapja a korondi Lőrincz Molnár Mózes, aki az első világháborúban hősi halált halt, így a fiút édesanyja mellett egy erőszakos mostohaapa nevelte fel. Először mészárossegéd volt, majd a székelyudvarhelyi Gyarmati István mester asztalosinasa lett. Itt került kapcsolatba először a sporttal. Ezt követően visszatért Korondra, ahol az aragonit gyárában dolgozott.
A 30-as évek gazdasági nehézségei miatt a nyugtalan természetű és az egyre erősödő kisebbségi elnyomást nehezen tűrő fiatalember Magyarországra menekült. Budapesten végül a Helyiérdekű Vasút (HÉV) alkalmazottja lett, tisztviselői állásban.
A Magyar AC birkózója lett. Mindkét fogásnemben versenyzett, 1934-től 1937-ig kötöttfogásban és szabadfogásban 10 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. Az 1934. évi stockholmi Európa-bajnokságon ő szerezte a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét. 1935-ben sérülten versenyezve második lett az Eb-n.
Az 1936. évi olimpiára Szentesen készült fel dr. Papp László birkózó társaságában, és a kötöttfogású birkózás légsúly csoportjában (56 kg) olimpiai bajnoki címet nyert.
„A berlini ötkarikás játékokon – 1936-ban vagyunk – több vendégsportoló is fasiszta kézfelemeléssel hallgatta saját himnuszát. Ezt inkább a házigazdák iránti figyelmességből, mint ideológiai meggyőződésből tették. Ám Márton már ekkor tudta, hogy mi az elnyomás, mi a fasizmus. A Führer dísztribünjével szemben olimpikon egyenruhájának nadrágszárát fogta végig görcsös kézzel, miközben a Himnuszt hallgatta. Ez a gesztus akkor sokaknak nem tetszett.”[2]
A berlini olimpia bajnokai a német rendezőktől egy-egy tölgyfa-csemetét kaptak.[3] Lőrincz Márton, mivel szülővárosába nem térhetett vissza, csemetéjét az őt fiául fogadó Szentesen ültette el.[4]
Az olimpia után leventeoktató volt. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza. A második világháború után külföldre távozott. Cirkuszokban tartott birkózó-bemutatókat. 1948-ban Argentínában telepedett le. 1951-ben autójavító műhelyt indított és birkózó iskolát nyitott.
Külföldről több hazavágyó levelet küldött édesanyjának és mostohatestvérének, Ambrus Péternek. Az első levelét még 1936-ban, az olimpiai faluból küldte, egy másikat Marseille-ből, ahol hajóra szállt (1948. április 29-én), majd 1949. december 28-án már az argentínai Bariloche-ből. Az utolsó levelét 1962. november 12-én Kanadában adta fel. Ezután minden kapcsolat megszakadt vele.
Emlékezete[szerkesztés]
- nyughelye Buenos Aires temetőjében található, ahová a város temettette el, mivel nem volt senki hozzátartozója.[1]
- Szentesen teret neveztek el róla,[5]
- Korondon sportcsarnok viseli a nevét.[6]
- Lőrincz Márton birkózó emlékverseny Korondon[7]
- Lőrincz Márton birkózó emlékverseny Szentesen[8]
- Lőrincz Márton Sportklub[9]
- Becze Zoltán centenáriumi emlékfilmje[10][11]
- Korondon szobra áll (2022)[12]
Sporteredményei[szerkesztés]
- kétszeres magyar bajnok (1934: kötöttfogás, légsúly ; 1935: szabadfogás, légsúly)
- Európa-bajnok (1934: szabadfogás, légsúly)
- Európa-bajnoki 2. helyezett (1935: szabadfogás légsúly)
- olimpiai bajnok (1936): kötöttfogás, légsúly)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b hhrf.org. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ hhrf.org[halott link]
- ↑ 75 éves Lőrinc Márton olimpikon tölgyfája. NetSzemle, 2012. március 24.
- ↑ szentesinfo.hu
- ↑ szentesinfo.hu
- ↑ zalasportert.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 5.)
- ↑ 3szek.ro
- ↑ szentesinfo.hu
- ↑ facebook.com
- ↑ youtube.com
- ↑ echotv.hu. [2016. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 29.)
- ↑ Emlékezés: átadták Lőrincz Márton szobrát Korondon. www.nemzetisport.hu (2022. október 23.) (Hozzáférés: 2022. október 25.)
Források[szerkesztés]
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (1. rész). szh.ro, 2011. október 21. (Hozzáférés: 2013. január 2.)[halott link]
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (2. rész). szh.ro, 2011. október 24. (Hozzáférés: 2013. január 2.)[halott link]
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (3. rész). szh.ro, 2011. október 25. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (4. rész). szh.ro, 2011. október 26. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (5. rész). szh.ro, 2011. október 27. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (6. rész). szh.ro, 2011. október 28. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- Katona Zoltán: Száz éve született Lőrincz Márton. uh.ro, 2011. október 28. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
További információk[szerkesztés]
- Lőrincz Márton az észt Palusula, a görög-római birkózás nehézsúlyú olimpiai bajnoka karján
- Kis-Rácz Antalné: A barát in. Dr. Papp László (1905-1989) centenáriumi emlékoldala (2005)
- Kis-Rácz Antalné: Bevezető (az Olimpiai tölgyről) in. A Petőfi Sándor Általános Iskola képes története 1871-2002
