Gyergyóújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyóújfalu (Suseni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségGyergyóújfalu
Rang községközpont
Irányítószám 537305
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85939
Népesség
Népesség2839 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2847 (2011)[1]
Népsűrűség12,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság746 m
Terület220,92 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′Koordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′
Gyergyóújfalu weboldala
SablonWikidataSegítség

Gyergyóújfalu (románul Suseni, németül Hochfeld) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra, a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült.

A falu törvényei[2] 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma (a zaláni néhány hónappal később íródott). 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították.

1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
  • Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palackozták.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. Archivált másolat. [2012. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 23.)

További információk[szerkesztés]