Hosszúaszó (Hargita megye)
Megjelenés
Ellenőrzött
| Hosszúaszó (Hosasău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkszentlélek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csíkszentlélek |
| Irányítószám | 537267 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85715 |
| Népesség | |
| Népesség | 1 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Hosszúaszó elnéptelenedett falu Romániában Hargita megyében. Csíkszentlélekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Fitód-patak forrásvidékén, a Hosszúaszó és a Tófeje-patak összefolyásánál festői völgykatlanban meghúzódó település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu 1974-ben néptelenedett el a szocialista területrendezés következtében. Lakói Mindszentre, Szentlélekre költöztek, házaikat pedig csíkszeredaiak vásárolták fel és hétvégi házakká alakították. Borvízforrásai, enyhe éghajlata a környék kedvelt pihenőhelyévé teszi 1910-ben 116 lakosa volt, de 1992-ben már csak 1 magyar lakta. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A fitódi út mellett áll az 1990-ben közadakozásból újjáépített Xantus-kápolna, az 1694-es tatárok elleni harc hősének Xantus Keresztes alcsíki királybírónak sírja, egyben a csata emlékműve. Helyén gr. Lázár András 1494-ben építtetett egy Mária-kápolnát, melyet romos állapota miatt Csonka-kápolnának neveztek.
- A kápolnával szemben a Libidáré-dombon állnak az egykori Xantus-kastély csekély romjai.
Borvízforrások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

