Pénzes pér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pénzes pér
Thymallus thymallus Pénzes pér.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Pérformák (Thymallinae)
Nem: Thymallus
Faj: T. thymallus
Tudományos név
Thymallus thymallus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Salmo punctatus (Gronow, 1854)
  • Salmo striatus (Reisinger, 1830)
  • Salmo thymallus (Linnaeus, 1758)
  • Salmo thymus (Bonnaterre, 1788)
  • Thymallus aeliani (Valenciennes, 1848)
  • Thymallus decorus (Koch, 1840)
  • Thymallus eliani (Valenciennes, 1848)
  • Thymallus gymnogaster (Valenciennes, 1848)
  • Thymallus gymnothorax (Valenciennes, 1848)
  • Thymallus thymallus kamensis (Lukash, 1929)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pénzes pér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzes pér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzes pér témájú kategóriát.

A pénzes pér (Thymallus thymallus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.

Európa hegyi folyóinak lakója ez a horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj. Horgászata a pisztrángozáshoz hasonlóan nagy élményt nyújt. Húsa szálkamentes és fehér húsa vetekszik a pisztrángéval. A magyarországi halfaunának nem állandó tagja, de mint természeti érték, minden alkalmilag felbukkanó példány védelmet élvez. A pénzes pér más elnevezése még a pénzes pisztráng, a lepényhal, és az ón.

A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 2011-re kiválasztotta, mint az év hala, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved. Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek le a vízminőség romlása estén.[2]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjobban hasonlít hozzá a nagy maréna, de annak szája félig alsó állású, és hátúszójában 9-11 osztott sugár található. A másik marénafaj a törpemaréna is szóba jöhet, de annak hátúszójában 8-11 elágazó sugár található és szája félig fölső állású. A pontyféléktől jól megkülönböztethető az miatt, hogy zsírúszót visel a pér.[3]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal teste mérsékelten nyújtott, oldalról lapított, feje kicsi, szeme nagy és az orra hegyes. Cikloid pikkelyei kicsinyek, 74-96 darab található az oldalvonal mentén. A szokatlanul magas, hosszú hátúszó és a farokúszó között zsírúszó van. Szájnyílása kicsi, legfeljebb a szem elülső szegélyéig ér; felső állkapcsa előrenyúlik. Mindkét állkapcsán ülnek fogak. A hátúszó jóval a hasúszók eleje előtt kezdődik; a hím hát- és farok alatti úszója, valamint hasúszói hosszabbak a nőstényénél.[2]

Színezete: Hátoldala szürkészöld vagy kékesszürke, oldalai és hasoldala az ezüstfehértől a sárgaréz színűig változik, ívás idején bíboros csillogással. Hátán és oldalain 3-5 sorban elszórt sötétebb zöldes-lilás foltok vannak. Szürke színű hátúszója 4-5 sorban elhelyezkedő vörhenyes szemfoltokkal. A páros úszói sárgásak, pirosas árnyalattal. Ívási időszakban a hímek oldala megváltozik és vörhenyes árnyalatúra vált.[2][4]

Mérete: Testhossza 25-35 centiméter, maximum 60 centiméter.[2]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyi patakok bővebb vizű szakaszain fordul elő. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de nagyobb áradások után az alacsonyabb, paduc vagy márna szinttájon is megtalálható. Kivételesen tavakban is kialakulhat állománya, de ívni a befolyó patakokba vándorol. Tápláléka férgek, csigák, vízi és repülő rovarok, apró halak és ikrák.[2][4]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pénzes pér, március és június között ívik 6-8 ° C-os hőmérsékletű vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban lesznek ivarérettek. Az ikrás az elöntött kavicszátonyon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítés után kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 mm hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.[2][4]

Horgászata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj, melynek horgászata a pisztrángozáshoz hasonló módszerekkel lehetséges. Magyarországon védettséget élvez, azonban Szlovákiában 27 centiméteres méretkorlátozás mellett január 1.-től május 31.-ig horgászható. Korábban Erdélyben 25 centiméteres korlátozás mellett volt fogható, azonban 2005. augusztustól Románia természetes vizein 5 évre szóló védelem, azaz fogási tilalom alá helyezték a pénzes pért további 47 más halfajjal együtt.[5][6][7]

Képek a halról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fisch des Jahres 2011 Die Äsche (Thymallus thymallus) (német nyelven). pecazzunk.eoldal.hu/. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
  2. ^ a b c d e f Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
  3. Botos kölönte – Cottus gobio Linnaeus, 1758. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  4. ^ a b c Dr. Györe Károly: Pénzes pér - Thymallus thymallus Linné, 1758. Magyarország természetesvízi halai. HAKI. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  5. Horgászati feltételek Szlovákiában. MOHOSZ. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  6. Pénzes pér - Thymallus thymallus. gyalcarp.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  7. Horgászat Romániában. gyalcarp.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2010. november 7.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások a pénzes pérről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]