Cifra kölönte
Cifra kölönte | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Cottus poecilopus Heckel, 1837 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Cifra kölönte témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cifra kölönte témájú kategóriát. |
A cifra kölönte (Cottus poecilopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó faj.[1]
Kis méretű gazdasági jelentőséggel nem bíró faj, mely nagy kiterjedésű területen Észak- és Közép- Európától Szibérián át egészen az Amur vízrendszeréig megtalálható. Magyarországon nagyon ritka és védett gyakorlatilag csak a Tisza vízrendszerében, az esetleg lesodródott példányaival lehet találkozni.
Előfordulása[szerkesztés]
A cifra kölönte elterjedési területe Skandinávia, Északnyugat-Oroszország, Szibéria és Közép-Európa északi része. A Kárpát-medence keleti és északi részein számos hegyi vízfolyásban megtalálható így a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, a Visó, az Iza, a Szaplonca, a Sajó, a Hernád és az Ipoly, folyókban, azonban Magyarország jelenlegi területén lévő folyóvizekben előfordulása nagyon ritka.[2][3]
Hasonló fajok[szerkesztés]
Közeli rokonához a botos kölöntéhez, hasonlít a legjobban, de annak oldalvonala megszakítás nélkül tart a farokúszó tövéig, míg a cifra kölöntének ez megszakad az oldalvonala mentén. A két kölöntefaj egyébként együttesen ritkán fordul elő azonos folyószakaszon így ez is segíthet a megkülönböztetésükben. Hasonló lehet hozzá még a különféle gébek népes tábora, de a cifra kölönte teste csupasz ezért a gébeket fedő jellegzetes pikkelyeik és a különböző formájú hasúszóik alapján viszonylag könnyen meg lehet különböztetni őket.[3][4]
Azonosítása határozóképlettel[szerkesztés]
A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a cifra kölönte, a botos kölönte és a folyami géb határozóképletét tartalmazza.[5]
Tudományos név | Magyar név | pikkelyképlet | garatfogképlet | úszósugár hátúszó | úszósugár farokalatti |
---|---|---|---|---|---|
Cottus poecilous | Cifra kölönte, | - | - | D1:VIII-X, D2:17-20 | 13-15 |
Cottus gobio | Botos kölönte, | - | - | D1:VI-IX, D2:15-18 | 10-13 |
Neogobius fluviatilis | Folyami géb, | 58-65 | - | D1:VI-VII, D2:I/15-18 | I/13-15 |
Megjelenése[szerkesztés]
Hengeres a teste mely két oldalról lapított farokban végződik. Testhossza általában 7-9, centiméter, legfeljebb 12,5 centiméter. Nagy feje feltűnően széles és lapos. Széles csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik és az állkapcsait apró fogak borítják. Szájszöglete nem éri el a szem vonalát és a testén nincsenek pikkelyek. Kopoltyúfedőin nagyon erős, hajlott tüske van. Az oldalvonal a test középvonala felett húzódik, és csak körülbelül a második hátúszó közepe alá ér; 20-25 apró csontpikkely borítja. A hasúszók vége eléri a végbélnyílást és gyakran azon is túlér. Színe sötét tónusú foltokkal tarkított olívzöld vagy barnásszürke és a hasa sárgásfehér. Az első hátúszó szegélye narancssárgás, mely különösen ívás idején lesz jól látható. A hasúszót keskeny harántsávok díszítik. A farokúszó tövénél gyakran sötét folt látható.[2][3]
Petényi Salamon János olyan példányokat is talált, amelyeknek narancssárga, zöldessárga, vagy barnássárga hasúszóik voltak. Johann Jakob Heckel szerint az eltérő színeket valószínűleg a környezet színéhez történő jó alkalmazkodóképessége eredményezte.[6]
Életmódja[szerkesztés]
A cifra kölönte homokos vagy kavicsos talajú, tiszta, oxigéndús vizeket kedveli, oxigénigénye 8 mg/l. Igazi élőhelye a hegyi patakok és folyók pisztrángzónájában van. A felmelegedést nem bírja, ezért a 24 Celsius-foknál melegebb vizekben elpusztul. A kövek között és a görgeteg alatt rejtőzködő fenékhal. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék.[2][3]
Szaporodása[szerkesztés]
Február és április között ívik. A hím őrzi és gondozza az ikrákat.[2]
Cifra kölönte galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cottus poecilopus Heckel, 1837. ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- ↑ a b c d Cifra kölönte – Cottus poecilopus Heckel, 1837. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ Dr. Györe Károly: Cifra kölönte - Cottus poecilopus Heckel, 1836. HAKI. [2014. április 29-i dátummal az kölönte eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Kölöntefélék (Cottidae). tomolyka.freeweb.hu. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
További információk[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Alpine Bullhead Cottus poecilopus Heckel, 1836 (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Cifra kölönte (Cottus poecilopus). vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. július 3.)[halott link]
- Cottus poecilopus (Heckel, 1837) (angol nyelven). World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Cottus poecilopus Heckel, 1837 vranka pruhoploutvá (cseh nyelven). AQUATAB. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- Freyhof, J., M. Kottelat and A. Nolte, 2005. Taxonomic diversity of European Cottus with description of eight new species (Teleostei: Cottidae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 16(2):107-172.
|