Felsőberekszó
Megjelenés
Ellenőrzött
| Felsőberekszó (Bârsău de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Berekszó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447037 |
| SIRUTA-kód | 137112 |
| Népesség | |
| Népesség | 1610 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 193 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Felsőberekszó település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Alsóberekszótól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőberekszó nevét 1470-ben Felsewberekzo, Berekzo néven említette először oklevél.
1569-ben Felseoberegzó néven írták.
1682 előtt, Várad török uralom alá jutása után elpusztult, majd újra települt.
Kezdetekben a Drágfiak birtokai közé tartozott.
1569 előtt Báthori György birtoka volt, de később Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
1910-ben 1575 lakosából 79 magyar, 1496 román volt. Ebből 1496 görögkatolikus, 67 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1828-ban épült. Az egyházak anyakönyvei 1823-ban kezdődnek.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 119–123. o. Online elérés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


