Felsőberekszó
Megjelenés
Felsőberekszó (Bârsău de Sus) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Berekszó |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447037 |
SIRUTA-kód | 137112 |
Népesség | |
Népesség | 1610 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 193 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 32″, k. h. 23° 13′ 17″47.592329°N 23.221388°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 32″, k. h. 23° 13′ 17″47.592329°N 23.221388°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőberekszó település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Alsóberekszótól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőberekszó nevét 1470-ben Felsewberekzo, Berekzo néven említette először oklevél.
1569-ben Felseoberegzó néven írták.
1682 előtt, Várad török uralom alá jutása után elpusztult, majd újra települt.
Kezdetekben a Drágfiak birtokai közé tartozott.
1569 előtt Báthori György birtoka volt, de később Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
1910-ben 1575 lakosából 79 magyar, 1496 román volt. Ebből 1496 görögkatolikus, 67 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1828-ban épült. Az egyházak anyakönyvei 1823-ban kezdődnek.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 119–123. o. Online elérés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.