Szamoskrassó
| Szamoskrassó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Kolcs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagykolcs |
| Irányítószám | 447117 |
| SIRUTA-kód | 137577 |
| Népesség | |
| Népesség | 1071 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 839 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 131 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szamoskrassó
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 23° 05′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 23° 05′ 33″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamoskrassó település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos bal partján, Nagykolcs és Szamoslippó között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szamoskrassó (Krassó) Árpád-kori település, a 14. század elején már említve volt egyháza is. Nevét már akkor is Krassónak írták, és a 15. század végéig a meggyesi uradalomhoz tartozott. 1409-ben a Csáky család tagjai akarták megszerezni Krassót, az 1500-as években a Báthoryaké volt, majd 1632-1633-ban Bagossy Pál szerezte meg. A 18. században több birtokosa is volt: a gróf Teleki, a báró Vécsey, a Wesselényi, a Darvay, a Gáspár, a Tarczy, az Egri, a Solymossy és a Mándy családok is, a 19. században pedig rajtuk kívül még a gróf Dégenfeld, a gróf Karacsay, a báró Radák és a Katona családok is. A 20. században legnagyobb birtokosai Újfalussy Miklós és a Csengery Mayer család voltak.
A falu határában kénes forrás is fakadt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 1798-ban épült a régi fatemplom helyére.
- Görögkatolikus temploma 1895-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}