Józsefháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Józsefháza (Iojib)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Aranyosmeggyes
Irányítószám 447187
SIRUTA-kód 138119
Népesség
Népesség 1131 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 446
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Józsefháza (Románia)
Józsefháza
Józsefháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 23° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 00″, k. h. 23° 10′ 00″

Józsefháza falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Aranyosmeggyes-től északkeletre található település.

Története[szerkesztés]

Józsefháza a Szinéri uradalom-hoz tartozott egykor, s a Meggyesaljai Mórocz család birtoka volt.

A 15. század végére a Meggyesaljai Mórocz család kihaltával a Báthori-család birtoka lett, akik 1520-ban osztoztak meg a birtokon, s övék volt egészen 1609-ig, mikor ecsedi Báthory István magvaszakadtával Józsefházát Csomaközi Péter kapta, s a Csomaközieké maradt az 1600-as évek végéig, de közben részbirtokos volt még itt 1624-től Kovacsóczy István, 1629-ben pedig Károlyi Katalin is. A Szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A 18. század végén a gróf Károlyi család, a gróf Teleki, báró Vécsey, Szirmay, Tóth és Kacsó családok birtoka, s övék volt egészen a 19. század közepéig, de birtokot szerzett itt még a Rátonyi, Bagossy, Boross, Varga és a Papp család is.

A 20. század elején Papolczy Béla a legnagyobb birtokosa. A faluhoz tartoztak még Gémes, Bélafalva, Kereszteság, Izsék (Weisz) és Órét-tanyák is, és a Józsefházi szőlőtelep. Borovszky az 1900-as évek elején írta a településről: "Kisközség a szatmári járásban 281 házzal, 1530 lakossal, kikközül 1038 magyar, 486 oláh. Közöttük 685 görög katolikus, 467 római katolikus, 340 református, 38 izr. Határa 5058 kat. hold. A községnek van postája. Távirója és vasúti állomása Aranyosmeggyes". A 20. század elején Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1420 lakosa volt, ebből 1040 magyar, 380 román volt, melyből 401 római katolikus, 647 görög katolikus, 353 református volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - 1875-ben épült Szent István király tiszteletére. 1896-ban leégett, de még ez évben újraépült. Két tornyát 1913-ban építették hozzá.
  • Görög katolikus templom - 1888-ban készült el.
  • Református templom - 1767-ben épült. Fatornyát 1819-ben készítették hozzá.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1951-ben Simpf János római katolikus pap, tanár és költő.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)