Vezend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vezend (Vezendiu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang falu
Községközpont Mezőterem
Irányítószám 447327
SIRUTA-kód 139134
Népesség
Népesség 455 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vezend (Románia)
Vezend
Vezend
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″

Vezend falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Mezőterem és Portelek között fekvő település

Története[szerkesztés]

Vezend Árpád-kori település. Az érvidéki gyepű egyik korai telepe volt. Neve 1219-ben tűnt fel először az oklevelekben, az irinyiek és penészlekiek nevében eljáró Gelénesi poroszló nevében, voznad (Vozand) alakban.

1262-ben Wezend néven említették, amikor a tatárjárás alatt elnéptelenedett földet - a már előtte is nála zálogbirtokként levő Wezend-et - Kereki János bihar megyei ispán kapta meg. 1302-ben Kereki János ispán hasonló nevű utóda kérésére az oklevelet a váradi káptalan átíratta.

A település a Kaplon nemzetségé és a jeruzsálemi keresztes rend birtoka volt, nevét már 1419-ben is mai formájában írták.

A 14. században a Kaplon nemzetségből eredt Vaday, Károlyi, Vetéssy, Bagossy családok és a Csomaközy család birtoka volt.

A 15. században azonban már főleg csak a Károlyi család birtoka, s az övék is maradt a későbbiekben.

Az 1800-as években még mindig része volt benne a Csomaközyeknek és Bagossyaknak is.

1910-ben 991 lakosából 68 magyar, 923 román volt. Ebből 27 római katolikus, 930 görög katolikus, 18 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

Nevezetessége[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)