Vezend
Vezend (Vezendiu) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Mezőterem |
Rang | falu |
Községközpont | Mezőterem |
Irányítószám | 447327 |
SIRUTA-kód | 139134 |
Népesség | |
Népesség | 455 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 3 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 111 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vezend falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Mezőterem és Portelek között fekvő település
Története[szerkesztés]
Vezend Árpád-kori település. Az érvidéki gyepű egyik korai telepe volt. Neve 1219-ben tűnt fel először az oklevelekben, az irinyiek és penészlekiek nevében eljáró Gelénesi poroszló nevében, voznad (Vozand) alakban.
1262-ben Wezend néven említették, amikor a tatárjárás alatt elnéptelenedett földet - a már előtte is nála zálogbirtokként levő Wezend-et - Kereki János bihar megyei ispán kapta meg. 1302-ben Kereki János ispán hasonló nevű utóda kérésére az oklevelet a váradi káptalan átíratta.
A település a Kaplon nemzetségé és a jeruzsálemi keresztes rend birtoka volt, nevét már 1419-ben is mai formájában írták.
A 14. században a Kaplon nemzetségből eredt Vaday, Károlyi, Vetéssy, Bagossy családok és a Csomaközy család birtoka volt.
A 15. században azonban már főleg csak a Károlyi család birtoka, s az övék is maradt a későbbiekben.
Az 1800-as években még mindig része volt benne a Csomaközyeknek és Bagossyaknak is.
1910-ben 991 lakosából 68 magyar, 923 román volt. Ebből 27 római katolikus, 930 görögkatolikus, 18 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.
Nevezetessége[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)