Érkeserű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érkeserű (Cheșereu)
Érkeserű, Református templom
Érkeserű, Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Kiskereki
Irányítószám 417176
SIRUTA-kód 28512
Népesség
Népesség 1047 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 911
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érkeserű (Románia)
Érkeserű
Érkeserű
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 22° 06′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 40″, k. h. 22° 06′ 51″
Érkeserű weboldala

Érkeserű (románul Cheșereu) falu Romániában, Bihar megyében. Közigazgatásilag Kiskerekihez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Érmihályfalvától délre, Asszonyvására és Éradony között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Érkeserű neve valószínűleg a "Kis eru" szóösszetételből, vagy "Keseru" (ártézi) vizéből ered. De lehetséges, hogy a tatárjárás alatt elpusztult Nagy-Ér nevű falu nevével rokon elnevezést takar a Kis eru (Kis-Ér) elnevezés.

Története[szerkesztés]

A falu környékén kőkorszaki, bronzkori, római kori , szarmata, gót, gepida és avar átvonulások időszakából régészeti leletek bukkantak fel.[2]

Először 1215-ben említik Érkeserűt Quesereu formában a Váradi Regestrumban (VarReg 141.). Neve az idő folyamán többször is változott: 1215 – Quesereu; 1236 – Kueserev; 1284 – Keseru; 1291-94 – villa Keseru; 1307 – Keserew; 1310 – villa Keserew, Kesereu; 1323 – Kezereu; 1332 – villa Keseres; 1337 – villa Keserev; 1355 – Kesereu; 1400 – Keserew; 1435 – Keserew; 1598 – Kesereő; 1692 – Kesserű, Keszerü, Kessery; 1773 – Er-Kesserű; 1808 – Keserü (Ér-); 1828 – Ér Kesserü; 1839 – Ér-Keserü; 1851 – Ér-Keserű; 1893 – Ér-Keserü; 1900 – Ér-Keserű; 1913 – Érkeserű; 1944 – Érkeserű.[2]

A település neve már a XIII. században is előfordult, mint Lőrincz poroszló lakhelye.

1236-ban Keserű Péter birtoka volt.

Az 1200-as évek első felében IV. Béla király az Osl-nemzetség egyik tagjának ajándékozta a falut, aki a Dunántúlról került Bihar Vármegyébe valószínűleg az 1230-as években. Az Osl család egyik tagja váradi püspök volt az 1231-1242 közötti időben.

Érkeserű 1350-ben Szalaccsal és Szatmárnémetivel együtt városi rangot kapott.

1366-ban az Osl nemzetség kihalta után Jakcs mester kapta meg királyi adománnyal. A Faluban e család emlékét őrzi máig az ún. Jakcsi domb.

A XV. század második felében a váradi püspök birtoka volt, akit itteni birtokában 1453-ban megerősítettek. Az akkori időkből való kápolna a mai Püspökdomb nevű magaslaton állhatott.

1552-ben Horváth Péter volt itt birtokos.

1573-ban, majd 1600-ban a Gyulai bég és Szejdi pasa itteni portyázásai során a falut, s lakosságát a környező érmelléki mocsarak védték meg a törököktől.

1628-ban Bethlen Gábor fejedelem az ippi és érkeserui Fráter családnak adományozta a települést Barát-Püspöki pusztával együtt.

1654-ben birtokosa II. Fráter Pál - II. Rákóczi György hajdúkapitánya és felesége a fejedelmi családból származó Barcsay Anna volt.

1800-as évek első felében több birtokosa is volt: így Nemess Ádám, Németh Albert, Fráter Lajos és László, Kazinczy Viktor és Sándor és a Péchy és a Semsey családok is.

A XIX. században az Érmelléki-, majd az Érmihályfalvi járáshoz tartozott.

A XX. század elején Márton Imrének, Sándornak, Kuthy Károlynak és báró Wangenheim Gyulának volt itt nagyobb birtoka.

A település melletti erdőben fekvő Faluhelye nevű dűlőről kétféle szályhagyomány is fennmaradt: Az egyik szerint ez az elpusztult falu helye, míg a másik a tatárjáráskor ebben az erdőben húzta meg magát a falu népe.

Lakossága[szerkesztés]

1784-ben összesen 1031 lakosa , 1850-es években 2300 lakosa, míg 1880-ban már csak 1229 lakója volt. Az 1910-es népszámláláskor 1520 magyar lakost jegyeztek le.[3] 2002-ben 1078 lakosból 933 magyar, 19 román, 126 roma.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom - 1800-ban építették át.
  • Római katolikus templom - 1825-ben épült.

Híres személyiségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ^ a b Érkeserű története
  3. Révai Nagy Lexikona 6. kötete, Érkeserű 648 old.

Források[szerkesztés]