Nagyhegyes
 |
Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz ennek a külső forrásnak szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:OTRS lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
| Nagyhegyes | |||
 | |||
| A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bajusz Istvánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4064 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2714 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 132,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyhegyes
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″ | |||
Nagyhegyes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
| Nagyhegyes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat. | |||
Nagyhegyes község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyhegyes az Alföld nagy kiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. A település természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.
A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 m vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 780-800 órát süt a nap. Az évi középhőmérsékletek sokévi átlaga 9,7-9,9 oC. A csapadék évi összege 520–550 mm, vegetációs időszakra ebből 310–330 mm esik. Az ÉK-i, DNy-i szélirányok mellett az É-i is gyakori. A csekély fásítottság következtében az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig a tájon, súlyos deflációs és aszálykárokat okozva ezzel a szántóföldeken.
Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, és az Alsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó, és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
A talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek óta folyik. A föld mélyében található geotermikus energiák hasznosítása a jövő nemzedékének a feladata.
Területe 13 276,41 ha (belterület: 175,35 ha, külterület: 13 101,06 ha)[3]
Története[szerkesztés]
A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel.
A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedik, a túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesül. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.
A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták.
Nagyhegyes címere: azúrkék vágott pajzs, zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, melyből – arany mezőben – vörös láng csap elő. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász van, amely a mezőgazdasági tevékenységre, a láng pedig a falu határában levő jelentős gázmezőre utal.[4]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
Bajusz Istvánné 1987 óta áll a település élén (a rendszerváltás előtt tanácselnökként irányította a községet[5]), a rendszerváltás óta, 1990 és 2019 között nyolc választást nyert meg.
| 1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019- |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bajusz Istvánné | |||||||
| – | |||||||
| Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | érv.% | ||||
| 1990 | (nincs adat) | Bajusz Istvánné | – | (nincs adat)[6] | |||
| 1994 | 2 | 61% | Bajusz Istvánné | – | 609 | 53% | |
| 1998 | 3 | 58% | Bajusz Istvánné | – | 977 | 85% | |
| 2002 | 1 | 53% | Bajusz Istvánné | – | 1 036 | 100% | |
| 2006 | 2 | 63% | Bajusz Istvánné | – | 969 | 72% | |
| 2010 | 2 | 54% | Bajusz Istvánné | – | 707 | 58% | |
| 2014 | 2 | 50% | Bajusz Istvánné | – | 804 | 70% | |
| 2019 | 2 | 46% | Bajusz Istvánné | – | 724 | 70% | |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).[8]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A 2019-es választások eredményei elérhetőek: Helyi önkormányzati választások 2019. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 10.) Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 6.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nagyhegyes – Földrajzi fekvés (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Nagyhegyes – Településtörténet (Hivatalos weblap, Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Bajusz Istvánné. Unokáink is olvasni fogják. Az Északkeleti Almanach a világhálón, 2007. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
- ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Nagyhegyes Helységnévtár
- ↑ A nagyhegyesi Kráter-tó, Utazik.hu
- ↑ Tragédiából természeti csoda: a nagyhegyesi Kráter-tó Archiválva 2019. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirek360.hu
További információk[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja, nagyhegyes.hu
- dr. Bálint György: Gazdák és kertészek Nagyhegyesen, balintgazda.hu
- Nagyhegyes közigazgatási portálja Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, e-tarsulas.hu
