Nagyhegyes

	Nagyhegyes
	A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél
	; Nagyhegyes címere
	; Nagyhegyes címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	község
Polgármester	Bajusz Istvánné (független)
Irányítószám	4064
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	2714 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	20,46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	132,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyhegyes Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″
	Nagyhegyes Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Nagyhegyes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyhegyes község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyhegyes az Alföld nagy kiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. További szomszédos települések még: délkelet felől Ebes, délnyugat felől Nádudvar, nyugat felől pedig Hortobágy.

A természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.

A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 méter vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású.

Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 780-800 órát süt a nap. Az évi középhőmérsékletek sokévi átlaga 9,7-9,9 oC. A csapadék évi összege 520–550 mm, vegetációs időszakra ebből 310–330 mm esik. Az északkeleti, délnyugati szélirányok mellett az északi is gyakori. A csekély fásítottság következtében az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig a tájon, súlyos deflációs és aszálykárokat okozva ezzel a szántóföldeken.

Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, és az Alsó-Kadarcs-csatorna.

Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 méter átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 méteres földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.

A talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek óta folyik. A föld mélyében található geotermikus energiák hasznosítása a jövő nemzedékének a feladata.

Területe 13 276,41 hektár (belterület: 175,35 hektár, külterület: 13 101,06 hektár)^[3]

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 33-as főút, ezen közelíthető meg Debrecen és Tiszafüred-Hortobágy felől is. Balmazújvárossal és Hajdúszoboszlóval a 3321-es út köti össze, Püspökladány és Nádudvar felől pedig a 3405-ös úton érhető el. Határszélét keleten érinti még a 3319-es út is.

Története[szerkesztés]

A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel.

A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedik, a túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesül. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.

A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták.

Nagyhegyes címere: azúrkék vágott pajzs, zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, melyből – arany mezőben – vörös láng csap elő. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász van, amely a mezőgazdasági tevékenységre, a láng pedig a falu határában levő jelentős gázmezőre utal.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Bajusz Istvánné 1987 óta áll a település élén (a rendszerváltás előtt tanácselnökként irányította a községet^[5]), a rendszerváltás óta, 1990 és 2019 között nyolc választást nyert meg.

Bővebben: Polgármester-választások Nagyhegyesen


Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Bajusz Istvánné	Független
1994–1998		Független
1998–2002		Független
2002–2006		Független
2006–2010		Független
2010–2014		Független
2014–2019		Független
2019-től		Független

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).^[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagyhegyesi Kráter-tó: 1961-ben egy gázrobbanás során keletkezett kb. 200 méter átmérőjű tó, mely a településtől keletre fekszik kb. 3,6 kilométer távolságra.^[8]^[9]