Nagyhegyes
| Nagyhegyes | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bajusz Istvánné[1] | ||
| Irányítószám | 4064 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2714 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 132,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyhegyes
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 21° 20′ 50″ | |||
Nagyhegyes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| Nagyhegyes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat.
|
|||
Nagyhegyes község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyhegyes az Alföld nagy kiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. A település természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett 87-110 méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.
A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 m vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000 órát, ebből a nyári negyedévben 780-800 órát süt a nap. Az évi középhőmérsékletek sokévi átlaga 9,7-9,9 oC. A csapadék évi összege 520–550 mm, vegetációs időszakra ebből 310–330 mm esik. Az ÉK-i, DNy-i szélirányok mellett az É-i is gyakori. A csekély fásítottság következtében az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig a tájon, súlyos deflációs és aszálykárokat okozva ezzel a szántóföldeken.
Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna, és az Alsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó, és az Elepi-halastavak. Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
A talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek óta folyik. A föld mélyében található geotermikus energiák hasznosítása a jövő nemzedékének a feladata.
Terület: 13276ha 4144 m2 Belterület: 169 ha 7368 m2 Külterület: 13106 ha 6776 m2
Története[szerkesztés]
A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében, első írásos említésében Hegyesházas néven szerepel.
A tatárjárás óriási pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedik, a túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen város külső birtokai közé tartozott, a XVIII. század közepétől újra benépesül. A szórt tanyákat építő letelepülők utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.
A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. 1950-ben megindult a középületek megépítése, 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe a falut. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi iskolát is felszámolták.
Nagyhegyes címere: azúrkék vágott pajzs, zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, melyből – arany mezőben – vörös láng csap elő. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász van, amely a mezőgazdasági tevékenységre, a láng pedig a falu határában levő jelentős gázmezőre utal.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Önkormányzat[szerkesztés]
- Polgármester
- Jelenleg Bajusz Istvánné, 1987 óta (a rendszerváltás előtt tanácselnökként[4])
| 1990-1994 | 1994-1998 | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | 2014- |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Bajusz Istvánné | ||||||
| – | ||||||
Önkormányzati választások[szerkesztés]
| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[5] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[6] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[7] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma |
|
| 1994 | 2 608 | +114 ▲ | 2 | ? | 9 | 22 |
| 1998 | 2 707 | +99 ▲ | 3 | ✓ | 9 | 28 |
| 2002 | 2 725 | +18 ▲ | 1 | ✓ | 9 | 29 |
| 2006 | 2 736 | +11 ▲ | 2 | ✓ | 9 | 25 |
| 2010 | 2 792 | +56 ▲ | 2 | ✓ | 6 | 22 |
| 2014 | 2 792 | 0 | 2 | ✓ | 6 | 14 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[5][8] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen |
||
| fő | % | |||||
| 1994 | 1 904 | 1 170 | 61,4% | 1 159 | 0,9% | |
| 1998 | 2 004 | 1 162 | 58,0% | 1 151 | 0,9% | |
| 2002 | 2 099 | 1 114 | 53,1% | 1 036 | 7,0% | |
| 2006 | 2 160 | 1 367 | 63,3% | 1 351 | 1,2% | |
| 2010 | 2 275 | 1 236 | 54,3% | 1 220 | 1,3% | |
| 2014 | 2 319 | 1 167 | 50,3% | 1 147 | 1,7% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában |
||
| 1994 | Bajusz Istvánné | független | 609 | 32,0% | 52,1% | 52,5% | 5,1 |
| 1998 | Bajusz Istvánné | független | 977 | 48,8% | 84,1% | 84,9% | 77,3 |
| 2002 | Bajusz Istvánné | független | 1 036 | 49,4% | 93,0% | 100,0% | - |
| 2006 | Bajusz Istvánné | független | 969 | 44,9% | 70,9% | 71,7% | 43,4 |
| 2010 | Bajusz Istvánné | független | 707 | 31,1% | 57,2% | 58,0% | 15,9 |
| 2014 | Bajusz Istvánné | független | 804 | 34,7% | 68,9% | 70,1% | 40,2 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- nagyhegyesi Kráter-tó mely 1961-ben egy gázrobbanás során keletkezett kb. 200 méter átmérőjű tó.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagyhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bajusz Istvánné. Unokáink is olvasni fogják. Az Északkeleti Almanach a világhálón, 2007. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
- ^ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 8.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ http://utazik.hu/a-nagyhegyesi-krater-to/ Utazik.hu: A nagyhegyesi Kráter-tó
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja
- dr. Bálint György: Gazdák és kertészek Nagyhegyesen
- Nagyhegyes közigazgatási portálja
 |
Ez a Hajdú-Bihar megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
