Ugrás a tartalomhoz

Ebes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebes
Ebes címere
Ebes címere
Ebes zászlaja
Ebes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúszoboszlói
Jogállásközség
PolgármesterSzabóné Karsai Mária (független)[1]
Irányítószám4211
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Meilen
Népesség
Teljes népesség4636 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′, k. h. 21° 30′47.466667°N 21.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 21° 30′47.466667°N 21.500000°E
Ebes (Hajdú-Bihar vármegye)
Ebes
Ebes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Ebes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ebes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 13 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól pedig 8 kilométerre északkeletre. A további szomszédos települések, településrészek: észak felől a Debrecenhez tartozó Ondód, délkelet felől Mikepércs, északnyugat felől pedig Nagyhegyes.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község a 4-es főút és a Budapestet Záhonnyal összekötő Budapest–Záhony-vasútvonal között terül el, így közúton és vasúton is könnyen megközelíthető, az ország távolabbi részei felől is. Központján a 48 101-es számú mellékút vezet keresztül, s a külterületeit érinti még északon – csomópont nélkül – az M35-ös autópálya, keleten pedig a 4805-ös út is. Ebes vasútállomás a belterület déli széle mellett helyezkedik el, a 48 101-es út vasúti keresztezésétől nyugati irányban.

Története

[szerkesztés]

A Váradi regestrum említi először a település nevét 1271-ben Ebey alakban. Valószínűnek látszik, hogy a pecérek, a királyi, királynéi vagy hercegi udvarház, fejedelmi, hercegségi vadászataihoz tenyésztettek itt vadászkutyákat, agarakat.

1440-ben a Szepesi család birtokába került Ebesfalva tíz másik településsel együtt. A 15-16. században Ebes virágzó falu volt, a török uralom alatt azonban az állandó háborúk miatt elnéptelenedett és területe Debrecen városának birtoka lett. A 18. században kezdődött a tanyák őseinek, a szállásoknak a kialakulása.

A 19. század közepén megépült Budapest-Debrecen vasútvonal a területet bekapcsolta az ország vérkeringésébe.

1949-ben megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, amely a tanyák fokozatos felszámolásához vezetett.

Ebes 1952-ben szakadt el Debrecentől önálló községgé alakulva. Ekkor épült 116 ház, a községháza, az első iskola, orvosi rendelő, járda, út és villanyhálózat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Portörő János független[3]
1994–1998 Galgóczi Mihály SZDSZ[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 MSZP[7]
2010–2014 Szabóné Karsai Mária független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1970 és 2024 között
Lakosok száma
3487
3855
4126
4480
4442
4388
4570
4671
4619
4636
1970198019902001201320152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 87%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 27,1%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 42,7% (18,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1% görögnek, 0,1% románnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,8% volt református, 5,4% római katolikus, 3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 31,6% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[13]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

A településnek labdarúgó-csapata van. Az Ebesi Sportbarátok Egyesületnek [14] több szakosztálya van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  9. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Ebes Helységnévtár
  13. Ebes Helységnévtár
  14. http://www.ebesisportbaratok.gportal.hu/

További információk

[szerkesztés]