Szerep (település)

Szerep
Szerep vasúti megállóhelye
Szerep címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Jenei Istvánné (független)
Irányítószám	4163
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	1437 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	27,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	56,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 09′47.233333333333, 21.15
Szerep Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Szerep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerep témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szerep község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

A Tiszántúlon, Hajdú-Bihar vármegye délnyugati szögletében fekszik. Szomszédai: észak felől Püspökladány, kelet felől Sárrétudvari, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől pedig Bucsa (utóbbi két település már Békés vármegyéhez tartozik). Különálló lakott településrésze Hosszúhát, a központtól 3-4 kilométerre nyugatra.

Megközelítése

A település központján, illetve Hosszúháton is végighúzódik a 42-es főútből Püspökladányban kiágazó és Sárrétudvariig vezető 4211-es út, közúton csak ezen az útvonalon érhető el a két végponti település felől.

A hazai vasútvonalak közül a községet a Kötegyán–Püspökladány-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a központ északi részén Szerep megállóhely, Hosszúhát északi peremén pedig Hosszúhát megállóhely; mindkettő egy-egy rövidke bekötőúton érhető el a 4211-es felől (42 314, 42 313).

Története

Anonymus a Gesta Hungarorum 28. részében említ egy „Lutum Zerep”, vagyis Szerep-mocsár nevű helyet, melyet kapcsolatba hoznak a mai településsel, illetve Szerepmonostorral. A korabeli említések a Szerep megnevezés alatt három, jól elhatárolható dolgot értettek: a monostort, a falut és a lápot. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor a birtokos – talán a monostort is alapító – Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain. A 14. században a Bagossy nemzetség birtokába került.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Kenéz Zoltán	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Győri Balázs	független
2006–2010		független
2010–2014		Fidesz
2014–2019	Tóthné Verő Tünde	független
2019–2024		Fidesz-KDNP
2024–	Jenei Istvánné	független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	1576	1604	1596	1507	1482	1458	1438	1437
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,3%-a magyarnak, 15,9% cigánynak mondta magát (30,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,5%, református 40%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,9% (32,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, görögnek, szerbnek és lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt református, 2,2% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 37,6% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

A „csonkatorony”

A község belterületén kívül, közúton Püspökladány felé, a temetőt elhagyva, még áll a téglából épült „csonkatorony”-nak emlegetett rom: valószínűleg Szerepmonostor maradványa.

A település szülöttei

• Nyéki Imre (1928–1995) magyar úszó, edző
• Nagy Károly (1903–1978) magyar szobrászművész

További információk

• Szerep hivatalos weboldala
• Szerep az utazom.com honlapján