Baromlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baromlak (Borumlaca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Berettyószéplak
Irányítószám 417536
SIRUTA-kód 31280
Népesség
Népesség 970 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 5
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Baromlak (Románia)
Baromlak
Baromlak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″

Baromlak falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Berettyószéplaktól délnyugatra, Várvíz mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Baromlak nevét 1327-ben említette először oklevél p. Boromlak néven. 1461-ben, 1808-ban és 1913-ban is Baromlak néven írták.

A település a Turul nemzetség öröklött birtoka volt. Az e nemzetségből való Lőrinc fiainak osztozásakor fele Rubertnek jutott.

Első lakói magyarok voltak, de a 16. században a sólyomkői uradalom területéről románok költöztek be.

1438-ban a Kusalyi Jakcs család volt a település birtokosa, az 1461. évi adóösszeírás pedig már a Borsiakat írta Baromlak birtokosának. 1465-ben a Bályoky családé, Bályoki Szilveszter baromlaki részeit zálogba adta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának. Pár év múlva pedig már a Bozzási családot írták birtokosául.

Az 1503 előtti években az Erdőhegyi család birtoka volt, azonban Erdőhegyi László fiú utód nélküli halála miatt itteni birtokrészét Telegdi István nyerte el.

A török kiűzése után román falu, de 1832–1836 között a Zichy grófok erőmunkásaként jelentős számú szlovák lakosság is megtelepült itt. Számukra 1870–1880 között a Berettyószéplak és Baromlak közötti dombon egy iskola, tanítói lakás és kápolna épült.

Az 1800-as évek II. felében a Baranyaiak és a Fráterek voltak a falu birtokosai.

A 20. század elején pedig Zichy Jenő volt a település ura.

Az 1900-as évek elején Baromlakhoz tartozott még Fogás-puszta is.

Helynevei közül említést érdemel Dombravára nevű dűlőneve is.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye margittai járásához tartozott.

1910-ben 806 lakosából 434 szlovák, 280 román, 92 magyar volt. Ebből 452 római katolikus, 285 görögkeleti ortodox, 61 református volt.

1935-ben a csehszlovák állam új iskolát építtetett Berettyószéplakon, így a régi iskolát kápolnává alakították át. Ez 1965-ben rombolták le a szénbánya megnyitása miatt.

2002-ben 944 lakosából 459 román, 333 cigány, 146 szlovák, 5 magyar volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1789-ben épült.
  • A Megváltó Krisztus szobra a szlovák iskolában, a Rio de Janeiro-i szobor embernagyságú mása, Rudolf Docolonansky tanító alkotása 1938-ból

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]