Cséffa
| Cséffa (Cefa) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Cséffa |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417145 |
| Körzethívószám | +40 x59[1] |
| SIRUTA-kód | 28255 |
| Népesség | |
| Népesség | 1186 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 80 [2] |
| Népsűrűség | 9,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Terület | 122,64 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 21° 42′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 21° 42′ 42″ | |
| Cséffa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cséffa (románul Cefa) falu Romániában, Bihar megyében, Cséffa község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól 24 km-re délnyugatra, a Cséffai-tó mellett, a magyar határtól 5,7 km-re fekszik. Ma községközpont; Atyás és Inánd tartozik még hozzá. Érinti a 310-es számú Temesvár–Arad–Nagyvárad-vasútvonal.
Története[szerkesztés]
Cséffa egyike Bihar megye legrégibb településeinek. A váradi regestrum már a tatárjárás előtt Csépánhida néven említette. A település a körösszegi vár tartozéka és vámszedőhely volt. Egykori jelentőségét igazolja az a körülmény is, hogy a 16. században „a három piaczon történt idézéseket” itt is kikiáltották.
Cséffa legrégibb földesurai a Csákyak voltak, akiknek egy 1396-ból származó oklevele már mai nevén írta.
1421-ben kelt oklevél a települést már városnak írta.
1469-ben a Csáky családon kívül birtokosok még itt a Cséffi családbeliek és 1472-ben pedig a Czobor család tagjai is.
Egy 1489-ben kelt oklevél szerint a településnek ekkor már 4 utcája volt.
1760-ban Mária Terézia Cséffának új vásárjogot ad.[3]
A településhez tartozott még Püspök-Radvány és Cséffa puszta is.
A 19. században és a 20. század elején nagyobb birtokosai a gróf Tisza és a Schwartz család voltak.
1910-ben 1637 lakosából 1198 román és 435 magyar volt. 1920 előtt Bihar vármegye Cséffai járásának székhelye volt. 1949 előtt a cséffa-nagyszalontai járás székhelye volt, járásbírósággal, posta- és távíróhivatallal.
Népesség[szerkesztés]
1992-ben társközségeivel együtt 6208 lakosából 5290 fő román, 552 cigány, 305 magyar és 2 német volt. 2002-ben 6354 lakosából 5208 fő román, 673 roma és 415 magyar volt.
Magának a falunak 2002-ben 1272 lakosa volt, közülük 1013 fő román, 152 cigány, 104 magyar és 3 szlovák.[4] 2011-ben 1225 lakosa volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma a 16. század első felében épült, az akkoriban itt álló romos épület anyagából.
- A hagyományok szerint a községháza helyén álló régi épületben őrizték egy éjszakán át a magyar szent koronát, amikor Orsova felé vitték.
- A falau határán vonul át az Ördögárka.
- A Cséffai-tó híres horgászhely.
- Cséffai Natúrpark
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Bihar vármegye és Nagyvárad
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}