Cséffa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cséffa (Cefa)
RO BH Cefa (5).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang községközpont
Irányítószám 417145
Körzethívószám +40 x59[1]
SIRUTA-kód 28255
Népesség
Népesség1225 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság80 [3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Terület122,64 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cséffa (Románia)
Cséffa
Cséffa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 54′ 52″, k. h. 21° 42′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 52″, k. h. 21° 42′ 51″
Cséffa weboldala

Cséffa (románul Cefa) falu Romániában, Bihar megyében, Cefa központja.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól 24 km-re délnyugatra, a Cséffai-tó mellett, a magyar határtól 5,7 km-re fekszik. Ma községközpont; Atyás és Inánd tartozik még hozzá. Érinti a 310-es számú Temesvár–Arad–Nagyvárad-vasútvonal.

Története[szerkesztés]

Cséffa egyike Bihar megye legrégibb településeinek. A váradi regestrum már a tatárjárás előtt Csépánhida néven említette. A település a körösszegi vár tartozéka és vámszedőhely volt. Egykori jelentőségét igazolja az a körülmény is, hogy a 16. században „a három piaczon történt idézéseket” itt is kikiáltották.

Cséffa legrégibb földesurai a Csákyak voltak, akiknek egy 1396-ból származó oklevele már mai nevén írta.

1421-ben kelt oklevél a települést már városnak írta.

1469-ben a Csáky családon kívül birtokosok még itt a Cséffi családbeliek és 1472-ben pedig a Czobor család tagjai is.

Egy 1489-ben kelt oklevél szerint a településnek ekkor már 4 utcája volt.

1470-ben Mária Terézia Cséffának új vásárjogot ad.

A településhez tartozott még Püspök-Radvány és Cséffa puszta is.

A 19. században és a 20. század elején nagyobb birtokosai a gróf Tisza és a Schwartz család voltak.

1910-ben 1637 lakosából 1198 román és 435 magyar volt. 1920 előtt Bihar vármegye Cséffai járásának székhelye volt. 1949 előtt a cséffa-nagyszalontai járás székhelye volt, járásbírósággal, posta- és távíróhivatallal.

Népesség[szerkesztés]

1992-ben társközségeivel együtt 6208 lakosából 5290 fő román, 552 cigány, 305 magyar és 2 német volt. 2002-ben 6354 lakosából 5208 fő román, 673 roma és 415 magyar volt.

Magának a falunak 2002-ben 1272 lakosa volt, közülük 1013 fő román, 152 cigány, 104 magyar és 3 szlovák.[4] 2011-ben 1225 lakosa volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma a 16. század első felében épült, az akkoriban itt álló romos épület anyagából.
  • A hagyományok szerint a községháza helyén álló régi épületben őrizték egy éjszakán át a magyar szent koronát, amikor Orsova felé vitték.
  • A falau határán vonul át az Ördögárka.
  • A Cséffai-tó híres horgászhely.
  • Cséffai Natúrpark

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés]