Cséffa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cséffa (Cefa)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Atyás, Inánd
Polgármester Roman Ioan Sorin
Irányítószám 417145
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 28255
Népesség
Népesség 1225 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 104
Község népessége 2272 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80-100 m
Terület 122,64 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cséffa (Románia)
Cséffa
Cséffa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 46° 55′, k. h. 21° 44′
Cséffa weboldala

Cséffa (románul Cefa) község Romániában, Bihar megyében. 2002-ben 6354 lakosából 5208 román, 673 roma és 415 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól 24 km-re délnyugatra a Cséffai-tó mellett fekszik, ma községközpont. Atyás, Felsőbarakony, Gyapjú, Inánd, Marciháza, Mezőbikács, Oláhszentmiklós és Rojt tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Cséffa egyike Bihar megye legrégibb településeinek. A váradi regestrum már a tatárjárás előtt Csépánhida néven említette.

A település a kőrősszegi vár tartozéka, és vámszedőhely volt.

Egykori jelentőségét igazolja az a körülmény is, hogy a 16. században "a három piaczon történt idézéseket" itt is kikiáltották.

Cséffa legrégibb földesurai a Csákyak voltak, akiknek egy 1396-ból származó oklevele már mai nevén írta.

1421-ben kelt oklevél Cséffa települést már város-nak írta.

1469-ben a Csáky család-on kívül birtokosok még itt a Cséffi család-beliek és 1472-ben pedig a Czobor család tagjai is.

Egy 1489-ben kelt oklevél szerint a településnek ekkor már 4 utcája volt.

1470-ben Mária Terézia Cséffának új vásárjogot ad.

A településhez tartozott még Püspök-Radvány és Cséffa puszta is.

A 19. században és a 20. század elején nagyobb birtokosai a gróf Tisza és a Schwartz család voltak.

1910-ben 1637 lakosából 1198 román és 435 magyar volt. 1920 előtt Bihar vármegye Cséffai járásának székhelye volt. 1949 előtt a cséffa-nagyszalontai járás székhelye volt, járásbírósággal, posta- és távíróhivatallal. 1992-ben társközségeivel együtt 6208 lakosából 5290 román, 552 cigány 305 magyar és 2 német volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma - A 16. század első felében épült, az akkoriban itt álló romos épület anyagából.
  • A hagyományok szerint a községháza helyén álló régi épületben őrizték egy éjszakán át a magyar szent koronát, amikor Orsova felé vitték.
  • Itt Cséffa határán vonul át az Ördögárka
  • A cséffai tó - híres horgászhely.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)