Pusztaújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztaújlak (Uileacu de Criș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Mezőtelegd
Irányítószám 417591
SIRUTA-kód 31770
Népesség
Népesség 843 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 430
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pusztaújlak (Románia)
Pusztaújlak
Pusztaújlak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 52″, k. h. 22° 12′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 52″, k. h. 22° 12′ 46″

Pusztaújlak (Uileacu de Criș) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Sebes-Körös völgyében, Mezőtelegdtől északkeletre, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pusztaújlak Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban p. Wylak néven említette oklevél.

1409-ben Vylaka, 1561-ben Pwztha Wylak, 1808-ban Újlak (Puszta-), 1913-ban Pusztaújlak néven írták.

1333-1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5 garas pápai tizedet fizetett.


1282-ben a Rátót nemzetségbeliek birtoka volt. Az e nemzetségből származó Leustach, István és Olivér osztotak meg rajta.

1336-ban a Rátót nemzetség tagjai a birtokot több más biharvármegyei falvakkal együtt elcserélik némely gömörmegyei falvakért a Csanád nemzetséggel.

1360-ban Telegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai atyafiságosan megosztoznak rajta.

1388-ban a Putnoky család, 1422-ben a Zoárfiak és 1465-ben a panaszi Pázmán család is bír itten részeket.

A 19. század első felében a gróf Haller és a gróf Korniss család volt a földesura, a 20. század elején pedig Telegdi József a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Puszta-Ujlak, Bihar vármegyében, 618 református lakossal anyatemplommal, 8 2/4 urbéri telekkel. Bikkes erdeje nagy és igen szép. Birják Haller és Kornis grófok .

1910-ben 757 lakosából 724 magyar, 31 román volt. Ebből 40 római katolikus, 625 református, 49 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma az ősi egyház helyén, a 18. század második felében épült.


Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)