Bertény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertény (Birtin)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Rév
Irányítószám 417616
SIRUTA-kód 31994
Népesség
Népesség 347 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bertény (Románia)
Bertény
Bertény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 24″, k. h. 22° 29′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 24″, k. h. 22° 29′ 52″

Bertény (Birtin) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Élesdtől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bertény Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1213-ban említették először Berceu néven; a váradi tüzesvas-próbán egy bertényi ember vádolta meg falubelijét, Vendeg feleségét, Benedictát bűbájossággal. 1256-ban, 1284-ben Berthem néven írták.

Bertény már a tatárjárás előtt a Csanád nemzetség birtoka volt, az Erdélybe vezető út körösi révjével együtt. 1256-ban a Geregye nemzetséghez tartozó Pál comes a révvám felét visszaadta a Csanád nemzetségbeli Thelegdy család ősének. A telegdi uradalom Berténynél lévő szakaszát ekkor elhatárolták Pál sólyomkői uradalmától. Bertény szomszédai a Geregye nemzetséghez tartozó Pál Sólyomkő ura, és a Hontpázmány nemzetségbeli Miklós Céke ura voltak.

1284-ben IV. László király megerősítette a Csanád nemzetségbelieket a vám birtokában, és meghatározták a Körösön levő rév vámtételeit, mely fele-fele részben illette meg a csanád nemzetségbeli Tamás ispánt és a Geregye nembeli Pál fiát Achot. A vámtételeket így határozták meg:

  • Minden sóval rakott szekér 2 db sót és 2 kisdénárt fizet.
  • Posztóval, borral vagy más árucikkelrakott szekér fél pondus vámot.

1308-ban Csanád nembeli Tamás fiainak osztozásakor Bertény Miklósnak jutott. 1325-ben vasbányát is tártak fel a településnél. Miklós a vasbányában termelt vasérc tizedét és 10 hold szántóföldet adott a bertényi mezőn a jofai szent Jeromos remeteségnek.

A 20. század elején Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

1910-ben 452 lakosa volt, melyből 410 román, 50 magyar volt, ebből 396 görögkeleti ortodox, 18 izraelita, 16 református volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt ortodox temploma 1800 körül épült.[2]
  • Nagy Barlang (Pestera Mare)
  • Condrovici Zsomboly

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Biserica Sf. Arhangheli. biserici.org (Hozzáférés: 2014. júl. 27.)

Források[szerkesztés]