Bertény
| Bertény (Birtin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Rév |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rév |
| Irányítószám | 417616 |
| SIRUTA-kód | 31994 |
| Népesség | |
| Népesség | 299 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 276 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 24″, k. h. 22° 29′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 24″, k. h. 22° 29′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bertény (Birtin) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Élesdtől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bertény Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1213-ban említették először Berceu néven; a váradi tüzesvas-próbán egy bertényi ember vádolta meg falubelijét, Vendeg feleségét, Benedictát bűbájossággal. 1256-ban, 1284-ben Berthem néven írták.
Bertény már a tatárjárás előtt a Csanád nemzetség birtoka volt, az Erdélybe vezető út körösi révjével együtt. 1256-ban a Geregye nemzetséghez tartozó Pál comes a révvám felét visszaadta a Csanád nemzetségbeli Thelegdy család ősének. A telegdi uradalom Berténynél lévő szakaszát ekkor elhatárolták Pál sólyomkői uradalmától. Bertény szomszédai a Geregye nemzetséghez tartozó Pál Sólyomkő ura, és a Hontpázmány nemzetségbeli Miklós Céke ura voltak.
1284-ben IV. László király megerősítette a Csanád nemzetségbelieket a vám birtokában, és meghatározták a Körösön levő rév vámtételeit, mely fele-fele részben illette meg a csanád nemzetségbeli Tamás ispánt és a Geregye nembeli Pál fiát Achot. A vámtételeket így határozták meg:
- Minden sóval rakott szekér 2 db sót és 2 kisdénárt fizet.
- Posztóval, borral vagy más árucikkelrakott szekér fél pondus vámot.
1308-ban Csanád nembeli Tamás fiainak osztozásakor Bertény Miklósnak jutott. 1325-ben vasbányát is tártak fel a településnél. Miklós a vasbányában termelt vasérc tizedét és 10 hold szántóföldet adott a bertényi mezőn a jofai szent Jeromos remeteségnek.
A 20. század elején Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
1910-ben 452 lakosa volt, melyből 410 román, 50 magyar volt, ebből 396 görögkeleti ortodox, 18 izraelita, 16 református volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt ortodox temploma 1800 körül épült.[1]
- Nagy Barlang (Pestera Mare)
- Condrovici Zsomboly
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Biserica Sf. Arhangheli. biserici.org (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Biharvármegye
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}