Püspökfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 59′ 47″, k. h. 21° 59′ 46″

Kaszinó

Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai) fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól délkeletre, Hájó mellett, a Somlyó-hegy alján fekszik.

Története[szerkesztés]

Püspökfürdő nevét 1851-ben említette oklevél Püspökfördő alakban.

1888-ban Szent-lászló, 1913-ban Püspökfürdő néven írták.

Régi nevén Szent László- vagy Püspök-fürdő, Hájó falu határán, a Somlyó-hegy alján terül el.

A fürdő egyike a legrégebben ismert fürdőinknek. Már a 18. században, Árkosy Tegző Benedek írt forrásairól egyik művében, a mely az első fürdő ismertetések közé tartozik. Értékessé meleg forrásai teszik, a melyeknek vize 1898 óta bővebb, a három éven át folytatott fúrás befejezése, 1898 óta bővebb.

Nevét Schlauch bíboros-püspök után kapta, aki a fürdőt átépíttette és kibővíttette. 35.0–41.2 C. hőfoku hévvízét gyógyító hatása miatt már az 1800-as években is távoli vidékekről felkeresik.

Árkosy Tegző Benedek leírása óta számos leírója akadt az érdekes gyógyhelynek, a melynek tavában és talajában geologiai, őslénytani érdekességű kagylók és csigahéjak s a csak Egyiptom édes vizeiben termő Nymphea Thermalis virul.

A fürdő különféle idegbetegségeknél, idegzsábáknál, a gyomor, máj és epehólyag betegségeinél, sárgaság, epekövek, vesekövek stb. gyógyítására javasolt.

Védett, de elveszett természeti értékei[szerkesztés]

2017-re a Pece-patak menti természeti rezervátumból kihalt az a három faj, amelyek miatt a Natura 2000-es védett területté nyilvánították.[1] Az egykor tündérrózsákkal borított tavacska – vélhetően a túlzott termálvíz-kivétel miatt – mára szinte teljesen kiszáradt.[2] Az alábbiak arról szólnak, hogy mi ment veszendőbe az emberi felelőtlenség miatt.

A fürdő érdekessége a tündérrózsa (Nymphea thermalis)

Kitaibel Pál volt az aki 1798-ban először kutatta a környék növényflóráját. Kéziratát Iter Magno-varadiense, anno 1798 susceptum címen írta meg, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum (Mnscpt. 115. Oct. germ.) alatt őrzött. Ezt a kéziratot, több más, botanikai utazást ismertető kéziratával együtt, Kanitz Ágoston „Reliquiae Kitaibelianae” címen a bécsi Zoologisch-Botanische Gesellschaft-nak 1863-ban megjelent évkönyvében adta ki. Füvészkedésének középpontja Nagyvárad volt. Ellátogatott innen Püspökfürdőre és Félixfürdőre is. Kitaibel Pál ismerte fel a Püspökfürdő hévizében az "egyiptomi lótusz-virágot" (valójában nem lótuszt, hanem egy tündérrózsafajt), a Nymphaea lotus var. thermalis-t, de kutatását félszázados szünet követte.

1841-ben aztán Hazslinszky Frigyes nagyváradi tartózkodásakor Püspökfürdőt is felkereste, de eredményt nem közölt.

Az 1950-es évek végétől kezdve azonban már mind többen szentelik figyelmüket Bihar növényflórájának, és a lótusz-virág idegen botanikus figyelmét is felkeltette: Haslinger Ferenc, utóbb brünni tanár s a „Botanisches Excursionsbuch für den Brünner Kreis” szerzője, aki három évig tartózkodott Nagyváradon, a „Verhandlungen des Naturforschenden Vereines in Brünn” 1863-as évfolyamának 2. kötetében (pp. 70–72.) röviden ismertette a Nymphaea thermalis-t is.

Flatt Károly pedig – aki huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén, és ez idő alatt számtalanszor barangolta be a környéket füvészkedés céljából – legfőképpen a megye európai hírű növénynevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalis-t a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea lotus-szal hasonlította össze. Erről készült dolgozatai: „A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai” (Nagyvárad, 1886), „Védelmet a magyar lótusz-virágnak!”, „A mi tündér-rózsánk” (Nagyvárad, 1890), „A lótusz-növényekről” (Term.-tud. Közl. Pótf., 1895), „A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban” (Növényt. Lapok, 1889) címen jelentek meg.

Kockás sikló a tündérrózsák közt

Ady Endre is írt erről a ritkaságról:

A Nymphaea thermalisból

- Amint tudósítónk jelenti -
Néhány év múlva csokrot nem köt
Nagyvárad táján senki, senki! ...
Ez exotikus ritkaságunk,
Mely még csak Pöstyénben honos,
Püspökfürdő környékén pusztul
S ehhez több ok járul, szoros.
Peceszentmárton pocsolyái,
Hájó és Rontó árkai
Kezdtek újabban e virágnak veszedelmesen ártani.
Ökrök, lovak, disznók legeltek
Sajátságos nagy kelyhein …

– Ady Endre: Pusztul a lótusz
  • Kockás sikló (Natrix tessellata) – egy déli kígyófaj, mely 1870-1880 körül csak itt Püspökfürdőnél, a Pecében élt, később azonban ritkán másutt is előfordult.
  • Ritka csigafajok:
  • Melanopsis costata Fér. var. Muraldi Zgl. nevű kis csiga, mely a híres hévvízi-rózsa (Nymphaea thermalis De C.) társaságában egész Európában csakis a Püspökfürdő hévvizében s körülötte található. Törzsfaja (Melanopsis costata Fér.) Afrika északi partjain, továbbá Szíria és Palesztina lassú folyású és állóvizeiben (Orontész, Jordán, Tiberiás tava stb.) él.
  • Melanopsis succimea, Lymnaea auricularis Drap. és még több apró csigafaj, melyek csak itt, a Nymphaea thermalis szárán és levelén, vagy a vízben heverő kő vagy fadarabokon élnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]