Árpád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpád (Arpășel)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Feketebátor
Irányítószám 417046
SIRUTA-kód 27409
Népesség
Népesség 864 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 722
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 99 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Árpád (Románia)
Árpád
Árpád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 29″, k. h. 21° 43′ 26″

Árpád (románul: Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye-i vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.

A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnaldot és fiait, Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.

Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak. A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.

A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.

Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.

A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal-készítéssel foglalkozott.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is.

A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Evangélikus-református temploma 1798-ban épült. A templom torony része 1942-43-ban lett felújítva, a torony burkolatot cserélt. A templomtorony dísze, a forgó kakas alatti gömb megalakulási iratokat és érméket tartalmaz. (A felújítás alkalmából iratokat és az akkor forgalomban lévő érméket helyeztek el benne.)
  • Az 1850-ben épült Markovits-kúria a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01098 sorszámon szerepel.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

KategótiaːBihar vármegye települései