Hajdúbagos

	Hajdúbagos
	Hajdúbagos vasútállomása
	; Hajdúbagos címere
	; Hajdúbagos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Lukács Imre (független)
Irányítószám	4273
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1989 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hajdúbagos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″
	Hajdúbagos Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat.

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár és Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.

Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés]

Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt.

1347-ben Nagybagos és Kisbagos néven, mint két ikerközség szerepelt.

Az ősi szatmárvármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyeri királyi adományul.

A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:

Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).

Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.

Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.

1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.

1630-1650 ordinális (református egyház)

1696: vármegyei gyűlés Bagoson

1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva

1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.

Dikális összeírások alapján 1552 évben 33 porta[szerkesztés]

1553 évben 19 porta

1554 évben 23 porta

1556 évben 13 porta

1599, 1604, 1606 években combusta, deserta (felégett, néptelen)

Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.

Az 1715. évi országos összeírás[szerkesztés]

A Rákóczi szabadságharc leverésével a szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a „Commissio Systematica” nevű bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása

adózók Bagoson 1715-ben

Stephanus Kiss; Andreas Pap; Nicolaus Kodormány; Stephanus Győry; Martinus Csorbásy; Stephanus Adam; Gabriel Tóth; Michael Sarkady; Samuel Csonka; Paulus Makay; Mathias Kovács; Georgius Németh; Stephanus Győrősy; Gregorius Csarvaszy; Michael Csanak; Michael Zortany;

Az 1720 évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első teljesnek tekinthető összeírása.[szerkesztés]

A Külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze.

adózók

Georgius Németh; Paulus Kozák; Franciscus Ács; Stephanus Györös; Georgius Csorvasi; Joannes Csorvasi; Samuel Csonka; Georgius Kiss; Georgius Berta; Franciscus Barta; Martinus Csorvasi; Nicolaus Kodormany; Joannes Rojti; Ladislaus Sass; Georgius Páll; Paulus Makai; Stephanus Györi; Michael Makai; Michael Sapi; Stephanus Bakos; Joannes Bak; Michael Csanak; Andreas Németh; Georgius Szabó; Stephanus Szakács; Joannes Szabo; Joannes Erdellyi; Andreas Pap; Georgius Posta;

nemesek

Gregorius Csonka; Stephanus Szarvadi; Stephanus Barucz; Joannes Barmos;

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: L. Szabó Lajos (független)^[3]
1994–1998: Szabó Lajos (független)^[4]
1998–2002: Szabó Lajos (független)^[5]
2002–2006: Szabó Lajos (független)^[6]
2006–2008: Istenes Gyula (független)^[7]
2008–2010: Gyenge István (Fidesz)^[8]
2010–2014: Szabó Lukács Imre (független)^[9]
2014–2019: Szabó Lukács Imre (független)^[10]
2019-től: Szabó Lukács Imre (független)^[1]

A településen 2008. április 13-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Lakosságszáma[szerkesztés]

A lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg.

1900-ban 1936 fő
1910-ben 1977 fő
1920-ban 2167 fő
1930-ban 2306 fő
1949-ben 2472 fő
1990-ben 1953 fő
2001-ben 1981 fő
2008-ban 2036 fő
2011-ben 2198 fő

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

Templom u 2. szám alatti védett fák
Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet
Gyertyános–tölgyes erdőrészlet
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban első (1976) földikutya-rezervátum^[13] (a második 2017-ben létesült Baja határában^[14]), a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület.
Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll a régi idők tanúja, a több száz éves legendás tölgy.

Híres emberek[szerkesztés]

Sinay Miklós

Itt született 1730-ban Sinay Miklós lelki pásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró.
Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő.

Források[szerkesztés]

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.