Hajdúbagos
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Hajdúbagos | |||
 | |||
| Hajdúbagos vasútállomása | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Derecskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Lukács Imre[1] | ||
| Irányítószám | 4273 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1989 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hajdúbagos
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″ | |||
Hajdúbagos
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat. | |||
Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár és Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.
Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.
Története[szerkesztés]
Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt.
1347-ben Nagybagos és Kisbagos néven, mint két ikerközség szerepelt.
Az ősi szatmárvármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyeri királyi adományul.
A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:
Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).
Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.
Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.
1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.
1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.
1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.
1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.
1630-1650 ordinális (református egyház)
1696: vármegyei gyűlés Bagoson
1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva
1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.
A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.
Dikális összeírások alapján 1552 évben 33 porta[szerkesztés]
1553 évben 19 porta
1554 évben 23 porta
1556 évben 13 porta
1599, 1604, 1606 években combusta, deserta (felégett, néptelen)
Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.
Az 1715. évi országos összeírás[szerkesztés]
A Rákóczi szabadságharc leverésével a szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a „Commissio Systematica” nevű bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása
adózók Bagoson 1715-ben
Stephanus Kiss; Andreas Pap; Nicolaus Kodormány; Stephanus Győry; Martinus Csorbásy; Stephanus Adam; Gabriel Tóth; Michael Sarkady; Samuel Csonka; Paulus Makay; Mathias Kovács; Georgius Németh; Stephanus Győrősy; Gregorius Csarvaszy; Michael Csanak; Michael Zortany;
Az 1720 évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első teljesnek tekinthető összeírása.[szerkesztés]
A Külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze.
adózók
Georgius Németh; Paulus Kozák; Franciscus Ács; Stephanus Györös; Georgius Csorvasi; Joannes Csorvasi; Samuel Csonka; Georgius Kiss; Georgius Berta; Franciscus Barta; Martinus Csorvasi; Nicolaus Kodormany; Joannes Rojti; Ladislaus Sass; Georgius Páll; Paulus Makai; Stephanus Györi; Michael Makai; Michael Sapi; Stephanus Bakos; Joannes Bak; Michael Csanak; Andreas Németh; Georgius Szabó; Stephanus Szakács; Joannes Szabo; Joannes Erdellyi; Andreas Pap; Georgius Posta;
nemesek
Gregorius Csonka; Stephanus Szarvadi; Stephanus Barucz; Joannes Barmos;
Lakosságszáma[szerkesztés]
A lakosok számának változásai egészen a közelmúltig növekedést mutatnak, azonban néhány éve változatosság figyelhető meg.
- 1900-ban 1936 fő
- 1910-ben 1977 fő
- 1920-ban 2167 fő
- 1930-ban 2306 fő
- 1949-ben 2472 fő
- 1990-ben 1953 fő
- 2001-ben 1981 fő
- 2008-ban 2036 fő
- 2011-ben 2198 fő
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.
Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:
- Templom u 2. szám alatti védett fák
- Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet
- Gyertyános–tölgyes erdőrészlet
- A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban első (1976) földikutya-rezervátum[4] (a második 2017-ben létesült Baja határában[5]), a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület.
- Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
- A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll a régi idők tanúja, a több száz éves legendás tölgy.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1730-ban Sinay Miklós lelki pásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró.
- Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai VI. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hajdúbagosi földikutya-rezervátum TT. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ földművelésügyi miniszter 7/2017. (II. 28.) FM rendelete, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
