Hajdúbagos

	Hajdúbagos
	Hajdúbagos vasútállomása
	; Hajdúbagos címere
	; Hajdúbagos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Lukács Imre (független)
Irányítószám	4273
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1989 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hajdúbagos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″
	Hajdúbagos Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Hajdúbagos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat.

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár, valamint Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.

Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés]

Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt. 1347-ben Nagy- és Kisbagos néven szerepelt. Az ősi Szatmár vármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia, Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyerte meg királyi adományul. A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:

Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).

Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.

Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.

1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.

1630-1650 ordinális (református egyház)

1696: vármegyei gyűlés Bagoson

1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva

1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.

Hajdúbagos portái dikális összeírások alapján[szerkesztés]

1552-ben 33 porta;
1553-ban 19 porta;
1554-ben 23 porta;
1556-ban 13 porta;
1599-ben, 1604-ben és 1606-ban combusta (felégett), deserta (néptelen).

Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.

Az 1715. és 1720. évi országos összeírás[szerkesztés]

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a Commissio Systematica bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása.

Adózók Bagoson 1715-ben:

Andreas Pap
Gabriel Tóth
Georgius Németh
Gregorius Csarvaszy
Martinus Csorbásy
Mathias Kovács
Michael Csanak
Michael Sarkady
Michael Zortany
Nicolaus Kodormány
Paulus Makay
Samuel Csonka
Stephanus Adam
Stephanus Győrősy
Stephanus Győry
Stephanus Kiss

Az 1720. évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első, teljesnek tekinthető összeírása a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze:

Adózók:
- Andreas Németh
- Andreas Pap
- Franciscus Ács
- Franciscus Barta
- Georgius Berta
- Georgius Csorvasi
- Georgius Kiss
- Georgius Németh
- Georgius Páll
- Georgius Posta
- Georgius Szabó
- Joannes Bak
- Joannes Csorvasi
- Joannes Erdellyi
- Joannes Rojti
- Joannes Szabo
- Ladislaus Sass
- Martinus Csorvasi
- Michael Csanak
- Michael Makai
- Michael Sapi
- Nicolaus Kodormany
- Paulus Kozák
- Paulus Makai
- Samuel Csonka
- Stephanus Bakos
- Stephanus Györi
- Stephanus Györös
- Stephanus Szakács

Nemesek:
- Gregorius Csonka
- Joannes Barmos
- Stephanus Barucz
- Stephanus Szarvadi

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	L. Szabó Lajos	független^[3]
1994–1998	Szabó Lajos	független^[4]
1998–2002		független^[5]
2002–2006		független^[6]
2006–2008	Istenes Gyula	független^[7]
2008–2010	Gyenge István	Fidesz^[8]
2010–2014	Szabó Lukács Imre	független^[9]
2014–2019		független^[10]
2019-től		független^[1]

A településen 2008. április 13-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Népesség[szerkesztés]

A lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg.

1900-ban 1936 fő
1910-ben 1977 fő
1920-ban 2167 fő
1930-ban 2306 fő
1949-ben 2472 fő
1990-ben 1953 fő
2001-ben 1981 fő
2008-ban 2036 fő
2011-ben 2198 fő

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 47,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 27% (16,4% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.
Horthy Miklós 2021-ben emelt szobra, mely a polgármesteri hivatallal szemben áll, az ország egyik első olyan, közterületen felállított, egész alakos szobra, mely a kormányzót ábrázolja.^[14]

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

Templom u 2. szám alatti védett fák
Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet
Gyertyános–tölgyes erdőrészlet
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban első (1976) földikutya-rezervátum^[15] (a második 2017-ben létesült Baja határában^[16]), a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület.
Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll a régi idők tanúja, a több száz éves legendás tölgy.

Híres emberei[szerkesztés]

Itt született 1730-ban Sinay Miklós lelkipásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró.
Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő.

Források[szerkesztés]

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.