Kokad

Kokad
Kokad címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Ozsváth István (független)
Irányítószám	4284
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	627 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kokad Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 26″, k. h. 21° 56′ 27″47.40731, 21.94083
Kokad Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kokad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kokad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kokad község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése

A vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett. A határ magyar oldalán mindössze három települési szomszédja van: észak-északnyugat felől Újléta, kelet felől Álmosd, délnyugat felől pedig Létavértes. Határszéle délkeleten egy rövid (valószínűleg kevesebb, mint egy kilométeres) szakaszon egybeesik az államhatárral, a legközelebbi települések a határ túloldalán Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Létavértes érintésével, a 4806-os úton. Határszélét délen érinti még a 4814-es út is.

Története

Kokad ősi neve az Anjou oklevelek szerint Rubin volt, de már a 13. század elején Kokad, majd később Kakad néven is nevezték.

1336-ban a Báthori-család volt a település birtokosa, 1416-ban Kakath néven, mint a henczidai Bacsó család birtokát említették, majd a 15. században a Marczaly családot is a birtokosának mondták. 1452-ben Marczaly János Kakat falu rá eső felét elcserélte Hunyadi János kormányzóval. Az 1800-as évek elején birtokosa a gróf Zichy család volt, a 20. század elején pedig Hadik Jánosné, született gróf Zichy Alexát írták a falu legnagyobb birtokosának.

Kokad mellett a 20. század elején még látható nagyobb épület romjait a helyi hagyomány kolostor romjainak tartotta. Egy másik hagyomány szerint pedig a település határához tartozó ún. német gátról a falu lakosai azt tartják, hogy „itt Bocskai István hadai és a császáriak között ütközet zajlott le, s az utóbbiak oly nagy számban estek el, hogy a holttestekből egy egész gát keletkezett”.

A településhez tartozott Kokad puszta is.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Ozsváth István	FKgP
1994–1998		független
1998–2002	Menyhárt Dánielné	független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014	Ozsváth István	Fidesz–KDNP
2014–2019		független
2019-től		független

2010-től a települést az 1990 és 1998 között már egyszer hivatalban lévő Ozsváth István vezeti.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,9% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 56,4%, görögkatolikus 13,2%, felekezeten kívüli 12,7% (12,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református temploma - 1793-ban épült, tornyát 1820-ban építették hozzá.
• Görögkatolikus temploma - A 18. század elején épült.
• 2011 óta itt rendezik az Érmelléki Tormafesztivált, a második esemény 2013-ban volt.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.