Egyek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egyek
Egyek-Telekháza várhely - légi felvétel
Egyek-Telekháza várhely - légi felvétel
Egyek címere
Egyek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Miluczky Attila (független)[1]
Irányítószám 4069
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Radzyń Podlaski
Népesség
Teljes népesség5335 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület104,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyek (Magyarország)
Egyek
Egyek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 20° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 20° 53′ 20″
Egyek (Hajdú-Bihar megye)
Egyek
Egyek
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Egyek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyek témájú médiaállományokat.

Egyek nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban.

Fekvése, földrajza[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megye legnyugatibb települése: a megyeszékhely Debrecentől 60 kilométerre fekszik, nyugati határszéle egy szakaszon már a Tisza folyásával esik egybe. Területe határos Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékkel is, sőt egy rövid szakaszon még a Tisza túlpartjára is átnyúlik.

Népesebb különálló településrészei: Félhalom, a központjától 2 kilométerre délnyugatra, Telekháza 4 kilométerre északkeletre, valamint Ohat, légvonalban körülbelül 8, közúton 9-10 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől a borsodi (a Tisza túlpartján fekvő) Tiszadorogma, északkelet felől Tiszacsege, délkelet felől Hortobágy, dél felől Kócsújfalu (Tiszafüred különálló településrésze), délnyugat és nyugat felől pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüred.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3315-ös út, ezen érhető el Tiszafüred, illetve Tiszacsege-Polgár felől is. Hortobággyal a 3322-es út kapcsolja össze.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala: Füzesabonyig az M3-as autópályán (vagy a 3-as főúton), onnan pedig a 33-as főúton. A főútról a Patkós Csárdánál letérve, körülbelül 4-5 kilométer után érhető el a település.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Egyek vasútállomás, a belterület déli részén – ennek közúti elérését a 3315-ös útból kiágazó 33 324-es számú mellékút (települési nevén Hunyadi János utca–Vasút utca) biztosítja –, valamint Ohat-Pusztakócs vasútállomás, Ohattól bő két kilométerre északnyugatra, a 3322-es út vasúti keresztezése közelében; azt a 33 323-as számú mellékút szolgálja ki. [Ohat-Pusztakócs volt az egyik végállomása az 1891-től 2009-ig üzemelő Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalnak.]

Nevének eredete[szerkesztés]

Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”.

Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként.

Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja.

Története[szerkesztés]

A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak” megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta.

Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon.

A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét.

A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet.

A reformátusoknak volt temploma, amely a Hunyadi út 45/a sz. alatt található. A templom egészen a 90-és évekig üresen állt, a rendszerváltás óta virágbolt üzemel benne. A reformátusok létszáma az 1960-as évekre mintegy 30-40 főre csökkent, ekkor a templomban még istentiszteletet is tartottak.[forrás?]

A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.

Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt.

A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került.

Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több.

Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Szincsák Ferenc független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Dr. Hegyesi Kálmán független[6]
2006–2009 Szincsák Ferenc független[7]
2009–2010 független[8] időközi választás 2009. november 15.[9]
2010–2014 Dr. Miluczky Attila független[10]
2014–2019 független[11]
2019-től független[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 4,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 16,1% (30,2% nem válaszolt).[12]

Infrastruktúra[szerkesztés]

Egyeken napközi otthonos óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, egészségház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság is található; ezek részben önálló intézmények, az első kettőt a katolikus egyház működteti.

Bár a gáz- és vízvezetékhálózat 100%-ban kiépített, a 2490 lakásnak csak 99%-ában érhető el a vezetékes ivóvíz. A szennyvízcsatorna-hálózatot a lakások 75%-a előtt építették ki. Vezetékes telefon 1251 lakásban van, működik a településen helyi kábeltelevízió-hálózat is. A teljes belterületi úthálózatban az utak 51,3%-a burkolt.[13]

Településrészek[szerkesztés]

  • Félhalom (belterület) a falu központjától 5 km-re,
  • Ohat (külterület) a falu központjától 12 km-re,
  • Telekháza (belterület) a falu központjától 7 km-re.

Nevezetességei[szerkesztés]

Emlékhelyek[szerkesztés]

  • A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke
  • Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)

Természeti értékek[szerkesztés]

Testvérvárosa[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Egyek települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. november 15. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. Egyek települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
  12. Egyek Helységnévtár
  13. Egyek honlapja – főoldal
  14. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
  15. Látnivalók - Egyek Nagyközség. www.egyek.hu. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
  16. a b A templomkert a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 16.)

További információk[szerkesztés]