Biharnagybajom

Biharnagybajom
Református templom
Biharnagybajom címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Szitó Sándor (független)
Irányítószám	4172
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	2299 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	44,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	61,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 14′47.216666666667, 21.233333333333
Biharnagybajom Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Biharnagybajom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharnagybajom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

A Nagy-Sárréten fekszik, a járási székhely Püspökladánytól 16 kilométerre délkeletre. A hajdani sárréti vízi világ jellegzetes falva. Településszerkezetén a mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár. A mocsárvilág meghatározó volt az itt élő emberek életében, de a természet sohasem adta könnyen egyébként bőven termő kincseit a sárréti pákászoknak, nádalóknak, szigetszántó ősöknek.

Szomszédos települések: észak felől Báránd, kelet felől Nagyrábé, dél felől Füzesgyarmat, nyugat felől pedig Sárrétudvari.

Megközelítése

A településen nagyjából északnyugat-délkeleti iránybanvégighúzódik a Püspökladányt Füzesgyarmaton át Szeghalommal összekötő 4212-es út. Közúton ezen közelíthető meg az említett városok, illetve a 42-es és a 47-es főutak felől. A keleti szomszédságában fekvő településekkel és Berettyóújfaluval a 4213-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV Kötegyán–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Biharnagybajom vasútállomás a település délnyugati részén (a vonal állomásainak viszonylatában Füzesgyarmat vasútállomás és Sárrétudvari megállóhely között). Közúti elérését a 4212-es útból kiágazó 42 316-os mellékút teszi lehetővé. [Korábban Füzesgyarmat és Biharnagybajom között két, már megszűnt vasúti megállóhely is volt, Kishagymás mh. és Csillagtanya mh.; utóbbi szintén Biharnagybajom területén működött, a település központjától mintegy 4 kilométerre délre.]

Története, gazdasága

Szűcs Sándor emlékház – műemlék népi lakóház

Első ismert írott említése a Váradi regestrumból maradt fenn, 1215-ből. A középkor történelmében kettős faluként, Nagy- és Kisbajomként szerepelt. A nemesi falut a szabadalmas népek lakták, abban épült a község első, Szent Andrásnak szentelt temploma. A másik falu a várnépeké (várjobbágyoké) volt. Pusztított a tatár s a török, de a lakosságnak hatékony védelmet nyújtott a terjedelmes mocsárvilág.

A 14. században új földbirtokosé lett a falu. Ez a család vette fel a Bajoni nevet. Az elkövetkező évszázadokban a Bajoni család Bihar vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja volt. A település is egyre nagyobb lett, kiváltságokat szerzett, a Bajoni család pallosjogot kapott, és Ferdinánd császár 1552-ben mezővárosi rangra emelte Bajomot.

A Bajoni család tagjai ott voltak Mátyás király udvarában és hadjárataiban is. Egyikük, Bajoni János, Zrínyi Miklós sógora Szigetvári vár védelmében halt hősi halált.

A község földvárát az osztrák hadak pusztították el a 18. század elején, amikor az a Bajoni család kihaltával gazdátlanul maradt .

Bajom népe az elsők között csatlakozott a reformációhoz. Lelkipásztoruk, Nógrádi Mátyás a 18. században a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke lett.

A szabadsághoz szokott bajomi nép valamennyi függetlenségi harcból derekasan kivette részét.

Tradicionális kerítés

A faluban a legjellemzőbb ősi háziipari tevékenység a gyékénykötés volt; ezt még a hatvanas években is tömegesen űzték.

Nagybajom 1890-től 1950-ig Bihar vármegye Sárréti járásának székhelye volt, de egyes intézmények, melyek általában a járási székhelyeken szoktak működni (mint a járásbíróság és az adóhivatal) nem itt voltak, hanem Berettyóújfaluban. Érzékeny veszteség volt a településnek a trianoni békeszerződés, illetve annak eredményeként a Nagyváraddal való társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok túlnyomó részének megszakadása. Ez a település társadalmi és gazdasági életében is súlyos visszaesést okozott.

Az 1950-es megyerendezés során a Sárréti járás az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megye része lett, majd pár hónappal később, az 1950-es járásrendezés alkalmával meg is szüntették. Ekkor Biharnagybajomot a Püspökladányi járáshoz csatolták.

Az 1950-es évek első felében beindult iparosodás, mely a kőolajbányászatra épült, a 60-as évek elejére megszűnt, s az elmúlt évtizedekben a keleti országrész minden gondjából bőven kijutott a bajomiaknak is.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Kacska Zoltán	független
1994–1998		független
1998–2002	Orbán Ferenc Imre	független
2002–2006	Kovács László	MSZP
2006–2010	Szitó Sándor	BNB Egyesület
2010–2014		Fidesz
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–		független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	2840	2845	2824	2508	2428	2383	2355	2327	2299
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 13,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 32,5%, római katolikus 2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 52,5% (11,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% szerbnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,8% volt református, 1% római katolikus, 0,6% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 33,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).

Ismert bajomiak

• Nadányi János református lelkész és történetíró egy ideig itt élt, és itt halt meg 1707. július 8-án.
• Bajomi Lázár Endre (1914–1987) író, műfordító, újságíró, szerkesztő, lektor, a francia kultúra elkötelezett közvetítője elnyerte Párizs városának aranyérmét (1982), és az Ordre des arts et des lettres (1985) kitüntetést.
• Szűcs Sándor (1903–1982) etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa volt.
• Daróczy Sándor (1935–1996) fizikus, a fizikai tudomány kandidátusa (1979), tanszékvezető egyetemi docens elnyerte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Selényi Pál-díját.
• Váncsa István (1949) újságíró, publicista, médiaszemélyiség elismerései: Opus-díj (1992), Pulitzer-emlékdíj (1993), a Krúdy Gyula-alapítvány díja (1993), Szabad Sajtó Díj (1996), Literatúra-díj (1996).
• Mile Sándor (1949–2020) magyar bajnok labdarúgó.
• Szőllősi István (1924–2016) vegyészmérnök, a vegyipari tudományok kandidátusa (1960), a BME Műanyag és Gumiipari Tanszék docense, tankönyvíró, laborvezető volt.
• Itt született Jeney Lajos (1933–2014) Ybl Miklós-díjas építész, akit 1992-ben díszpolgárrá is választottak a településen.

További információk

• Biharnagybajom hivatalos weboldala