Biharnagybajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharnagybajom
Műemlék tradicionális népi lakóház
Műemlék tradicionális népi lakóház
Biharnagybajom címere
Biharnagybajom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Püspökladányi
Jogállás község
Polgármester Szitó Sándor (Fidesz)[1]
Irányítószám 4172
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 2824 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 61,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharnagybajom (Magyarország)
Biharnagybajom
Biharnagybajom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 14′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 14′
Biharnagybajom (Hajdú-Bihar megye)
Biharnagybajom
Biharnagybajom
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Biharnagybajom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharnagybajom témájú médiaállományokat.

Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar megye Püspökladányi járásában.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története, földrajza, gazdasága[szerkesztés]

Biharnagybajom a hajdani sárréti vízi világ jellegzetes falva. Településszerkezetén a mai napig látható nyomot hagytak a vízfolyások, a mocsár jelenléte. A mocsárvilág meghatározó volt az itt élő emberek életében, hiszen a természet sosem adta könnyen egyébként bőven termő kincseit a sárréti pákászoknak, nádalóknak, a szigetszántó ősöknek.

Műemlék népi lakóház

Első írott emlék a Váradi Regestrumból maradt fenn 1215-ből. Kettős faluként, Nagy-és Kisbajomként szerepel középkori történelmünkben. A nemesi falu, a szabadalmas népek által lakott település, ahol a község első temploma is állott, melyet Szent Andrásnak szenteltek.

A másik falut a várnépek (várjobbágyok) lakták. Pusztította a falut a tatár, s a török. A lakosságnak hatékony védelmet nyújtott a terjedelmes mocsár világ.

A 14. században a falu új földbirtokost kapott. Ez a család vette fel a Bajoni nevet. Az elkövetkező évszázadokban a Bajoni család Bihar vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja. A település is egyre nagyobb lett, kiváltságokat szerzett, a Bajoni család pallosjogot kapott, 1552-ben pedig Ferdinánd császár mezővárosi rangra emelte.

A Bajoni család tagjai megtalálhatók Mátyás király udvarában és hadjárataiban. Egyik tagja, Zrínyi Miklós sógora, Bajoni János a Szigetvári vár védelmében halt hősi halált.

A község földvárát a 18. század elején pusztították el az osztrák hadak, miután gazdátlanul maradt a Bajoni család kihaltával.

Bajom népe elsőként csatlakozott a reformációhoz. Lelkipásztoruk volt Nógrádi Mátyás, aki a 18. században a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke lett.

A szabadsághoz szokott bajomi nép valamennyi függetlenségi harcból derekasan kivette részét.

Tradicionális kerítés

A legjellemzőbb ősi háziipar a gyékénykötés, amelyet még a hatvanas években is tömegesen űztek.

Nagybajom 1890-től 1950-ig Bihar vármegye Sárréti járásának székhelye volt, de az egyéb intézmények, melyeket általában a járási székhelyen helyeztek el (mint a járásbíróság és az adóhivatal) nem itt voltak, hanem Berettyóújfaluban. Érzékeny veszteség volt a településnek Trianon, Várad elvesztése. Mind társadalmi, mind gazdasági életében súlyos visszaesést jelentett.

Az 1950-es megyerendezés során a Sárréti járás az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar megye része lett, de pár hónappal később az 1950-es járásrendezés során meg is szüntették, Biharnagybajomot a Püspökladányi járáshoz csatolták.

Az 1950-es évek első felében beindult iparosodás, mely a kőolajbányászatra épült, a 60-as évek elejére megszűnt. Az elmúlt évtizedekben a keleti országrész minden gondjából bőven kijutott a bajomiaknak is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Ismert bajomiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Biharnagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]