Magyarkéc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarkéc (Cheț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Margitta
Irányítószám 415301
SIRUTA-kód 26895
Népesség
Népesség1246 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság508[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarkéc (Románia)
Magyarkéc
Magyarkéc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 22° 20′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 22° 20′ 22″

Magyarkéc (románul: Cheț), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Margittától északra, Szalacs, Szilágypér és Genyéte közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Magyarkéc nevét 1397-ben már említette egy oklevél Kech néven, mint a Csáky család birtokát.

1406-ban Gecz, 1421-ben Keech, 1475-ben Eghazaskeecz, 1913-ban Magyarkécz néven írták. 1642-ben I. Rákóczi György birtokaként említették. 1851-ben a Károlyi család, majd gróf Károlyi Gyula örököseinek birtoka lett. A Károlyiaknak a 19. század elején híres pálinkafőzőjük volt itt, valamint ekkor még a Rákóczy-korból, egy kb. 500 négyszögöl kiterjedésű pincze is megtalálható volt itt. A község lakosainak egy része orosz települtekből állott, akik az idők folyamán teljesen megmagyarosodtak. A település régi helynevei: Malomhely, Vajdakert és Csókáj nevű dülők elnevezései a 20. század elején még közismertek voltak. A községhez tartoztak még Fancsal, Gyugyori és Cserépszin puszták is. 1910-ben 1057 lakosából 643 magyar, 411 román volt. Ebből 73 római katolikus, 486 görögkatolikus, 471 református volt. 2002-ben 1145 lakosból 593-at (52%) regisztráltak magyarként. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1863-ban épült az ősi egyház helyén.
  • Görögkatolikus temploma - 1872-ben épült.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]