Szóvárhegy (Tataros község)
Szóvárhegy (Picleu) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Tataros |
Rang | falu |
Községközpont | Tataros |
Irányítószám | 417096 |
SIRUTA-kód | 27819 |
Népesség | |
Népesség | 638 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 9 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 08′ 00″, k. h. 22° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 00″, k. h. 22° 16′ 00″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szóvárhegy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szóvárhegy (Picleu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Réz-hegység nyúlványai alatt, a Gyepes-patak mellett, Szalárdtól délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szóvárhegy nevét 1469-ben említette először oklevél Bogdanfalwa, Zohanhegh néven.
1534-ben Zowarhegy, 1692-ben Szouar Hegy, 1808-ban Sóvárhegy (Bogdán-), Bogdánszóvárhegy, Pikló, 1913-ban Szóvárhegy néven írták.
A falu egykori birtokosa a báró Huszár család, majd a 20. század elején gróf Seilern Ferenc volt a nagyobb birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ | Bogdán-Szováarhegy, románul Pikló, Bihar vármegyében, a Lakságon, 328 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa 7163 hold, ... Birja a báró Huszár család. | ” |
Borovszky leírásában a faluval kapcsolatban említette, hogy a település határában a 19–20. század táján sótelepre és sós forrásra bukkantak, melyet azonban ismét betemettek.
1910-ben 1150 lakosából 113 magyar, 1034 román volt. Ebből 63 római katolikus, 1012 görögkeleti ortodox, 30 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti ortodox temploma
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.