Almásfegyvernek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almásfegyvernek (Fegernic)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Alsótótfalu
Irányítószám 417524
SIRUTA-kód 31173
Népesség
Népesség333 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság26[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almásfegyvernek (Románia)
Almásfegyvernek
Almásfegyvernek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 07′ 00″

Almásfegyvernek (Fegernic) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Almásfegyvernek, Fegyvernek eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is.

Árpád-kori település. Nevét 1213-ban Fegyvernuch ~ Fegyurenuch néven említette először oklevél, majd 1291–1294 között in v. Feguernuk néven volt említve. Neve a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt. Egykor Adorján-vár tartozéka volt. 1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt, melyen nevezettek úgy egyeztek meg, hogy Quid átadja Herbortnak.

1421-ben Feghwernek Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek.

A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

... románul Fezsernik, Bihar vármegyében, a Lakságon, 220 római katholikus, 250 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határa 1070 hold, ... Vize az Almás patak. Birja gr. Csáky György.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

  • 1880-ban 386 lakosából 178 szlovák, 152 román, 45 magyar volt.
  • 1910-ben 726 lakosából 278 magyar, 259 szlovák, 164 román és 25 cigány volt.
  • 2002-ben 336 lakosa volt, melyből 256 román, 48 magyar, 62 szlovák volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.