Kisháza

Kisháza (Cheșa)
Kisháza egy régi térképen
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Alsókocsoba
Rang	falu
Községközpont	Alsókocsoba (Cociuba Mare)
Irányítószám	417202
SIRUTA-kód	28790
Népesség
Népesség	490 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	9
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 04″, k. h. 22° 01′ 37″46.751044, 22.026886
Sablon Wikidata Segítség

Kisháza (románul: Cheșa) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Az alföldi síkság szélén, a Fekete-Körös mellett, Tenkétől délkeletre, Gyanta és Bélfenyér közt fekvő település.

Története

Kisháza nevét 1374-ben említette először oklevél Kesehaza néven. 1587-ben Keshaza, 1692-ben Kishaza, 1808-ban Kisháza, 1913-ban Kisháza néven írták. A 15. században a váradi káptalan volt a földesura, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:

...románul Kecse. Határa 2478 hold. ... Népessége 100 római katholikus és református, 1216 óhitű lakossal, fa parochia templommal, urasági kőházzal és nagy magtárral. Vize a Karaszói patak, és egy Holt-Körös, Kristyor nevezetü, melly a Fekete-Körös áradását veszi fel. Birja a váradi deák káptalan.

A település egykor a Tenkei járás körjegyzősége volt. 1910-ben 1609 lakosából 258 magyar, 1351 román volt. Ebből 199 református, 1316 görögkeleti ortodox, 35 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Nevezetességei

• Görög keleti temploma: 1871-ben épült.
• Református temploma: 1851-ben épült.

Források

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 2. kötet. 521. o.