Rikosd
Rikosd (Butani) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | falu |
Községközpont | Szászfalva |
Irányítószám | 417336 |
SIRUTA-kód | 30087 |
Népesség | |
Népesség | 360 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 4 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 26′ 00″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rikosd (Butani) település Romániában, Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Élesdtől délkeletre, a Sebes-Körös völgyében, a nagyvárad-kolozsvári vasútvonal mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Rikosd nevét 1552-ben Rekasdh, 1561-ben Riskod, 1692-ben Rékosd, 1808-ban Rikosd, Bután, 1913-ban Rikosd néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
„ | Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 6 romai. katholikus, 162 óhitü lakossal, s
anyatemplommal. Van egy pompás forrásvize, csekély saját határa... Birják Servánszky Sándor, János és Erzsébet |
” |
1910-ben 342 lakosából 31 magyar, 310 román volt. Ebből 18 római katolikus, 12 református, 311 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma - 1890-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)