Kegyek
| Kegyek (Chijic) | |
 | |
| Kegyek - Görög keleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskopács |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskopács (Copăcel) |
| Irányítószám | 417207 |
| SIRUTA-kód | 28843 |
| Népesség | |
| Népesség | 250 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 09′ 23″46.994942°N 22.156353°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 22° 09′ 23″46.994942°N 22.156353°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kegyek témájú médiaállományokat. | |
Kegyek (Chijic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyváradtól délkeletre, a Király-erdő alatti síkság szélén, Félixfürdőtől keletre, Váradalpár és Kiskopács közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kegyek Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1236-ban említették Kuegeg néven.
1256-ban Kegek, 1471-ben Kydek, 1513-ban és 1692-ben Kigyik, 1808-ban Kigyik, Kizsik, 1913-ban Kegyek néven írták. Az 1800-as évek elején Lukács Francziska gróf Haller Fanni birtoka, az 1900-as évek elején pedig Telegdi József volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
...Kizsik, Bihar vármegyében, Telegdhez délre, 300 óhitü lakossal, fa anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2000 hold, ... Birják báró Radivojevich István, gróf Kornis Károly, Thuolt József, báró Dőry Ferencz, Sulyok családok.
1910-ben 627 lakosából 30 magyar, 597 román volt. Ebből 9 római katolikus, 11 református, 595 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görög keleti temploma a 17. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.