Váradalpár
| Váradalpár (Alparea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Fugyivásárhely (Oșorhei) |
| Irányítószám | 417361 |
| SIRUTA-kód | 30292 |
| Népesség | |
| Népesség | 1105 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 8 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Váradalpár
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 03′ 00″ | |
Váradalpár (Alparea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól délkeletre, a Tasád-patak mellett, Fugyivásárhelytől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Alpár Árpád-kori település. Neve először 940 körül Ond fia Alpár nevében tűnt fel egy oklevélben.
1272–1290 között Alpar a Geregye nemzetségből való Pál fia Miklós vajda birtoka volt, akitől kártétel miatt IV. László elkobozta és a váradi káptalannak adta.
1851-ben Fényes Elek írta Alpárról:
| „ | ... Lakja 1025 óhitű, anyatemplommal. Van 27 4/8 egész úrbéri telke, igen szép erdeje ... Bírja a váradi deák káptalan. | ” |
1910-ben 903 lakosából 39 magyar, 852 román volt. Ebből 22 református, 860 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti ortodox temploma
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
